SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK KLUB KÖZÖSSÉGI OLDALAN!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK KLUB KÖZÖSSÉGI OLDALAN!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK KLUB KÖZÖSSÉGI OLDALAN!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK KLUB KÖZÖSSÉGI OLDALAN!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Megcsókoltalak, megmutatni,
hogyan kell nékem csókot adni.
Megfúltál, úgy öleltelek,
mutatni, hogy ölelj Te meg.
És sírtam is, ölelve térded,
mert tudtam, hittem, hogy megérted
Bő könnyeim, a könnyű bért,
mit értem ontsz: a könnyekért.
Eldobtam mindent, íme lásd,
hogyan lehet szeretni mást,
kiért mindent százszor megadnál,
ezerszer jobban önmagadnál.
Kész vagyok meghalni miattad,
hogy élj, hogy meg ne halj miattam,
ahogy hiszem, hiszen mutattad.
Megismertem a holnapot:
terád hasonlított,
terád, miránk -
lobogott
és nyugodt volt, mint a láng,
- s mint a mi éjszakánk,
amelyen megéreztük forró
és röpítő és egybeforró
embersorsunkat, a szerelmet,
- én azt, hogy hiába ölellek,
te azt, hogy hiába ölelsz,
ha nincsen más, csak ez a perc,
hogyha mögötte meg nem érzed
és meg nem érzem az egészet,
a szilárd anyagot,
ami vagy és ami vagyok,
és ami egy törvénybe fog
bolygókkal és liliomokkal,
tó méhében a teleholddal,
vérrel, háborúval, örömmel,
mindennel, ami volt az ember,
és ami most s amivé válik,
s amit születéstől halálig
sejt és tud és tesz,
mit hozzáad a léthez,
hogy életté váljék, hogy a rend
kormányozza a végtelent,
az értelem, amely szavak
nélkül is szól, és sejtet sejtre rak
agyunkban -
a holnapról akartam szólni,
a holnapról, mely már valódi,
mert fölismert s el nem téveszthető,
tiszta, elérhető,
mint a friss levegő -
igen, a holnapról akartam szólni,
s szóltam a szerelemről, szerelmünkről, hiszen
ő éreztette meg velem,
milyen lesz:
szívem szelídítette a boldogsághoz, rendhez -
- - - - - - - - - - - - - - - - - -
és akkor, amint ránk hajnalodott,
megpihent bennünk - új csókra gyűjtve erejét -
a csók.
|
|
|
Emlékszel? amikor a rózsák nyílni kezdtek,
Már nem voltunk fiatalok -
Házunk körül virágzó sírkeresztek,
Szívünkben sok friss halott.
Tudtuk, hogy a boldogság lopott jószág,
Akkor is, ha férj - feleség
Nézi, hogy bomlanak bokron a babarózsák,
S fogják egymás kezét.
Sok hajszálad lett ősz éppen abban az évben -
Emlékszel? volt is oka.
De ami fekete maradt, még feketébben
Ragyogott, mint valaha.
Szemedbe, a töretlen csodájú, vad tükörbe
Tört fényeket rejtett a rémület,
És zavarosabb lett tiszta, haragos zöldje
S attól lett édesebb.
Fordította: Szendi Gábor
Forrás: Michael Downey Discovering coffee's unique health benefits. Life Extension Magazine, 2012 jan. 39-49
Nem lehet elég jót mondani a kávéról ahoz, hogy végre -állítólag az
emberek egészségének érdekében fellépő- un. 'szakemberek' ne óvnának a
fogyasztásától. Mint általában a közkeletű egészségügyi tanácsok, a
kávéfogyasztás ellenzése is teljesen megalapozatlan, szembe megy a
tényekkel. Ez az összefoglaló talán meggyőzi majd az aggodalmakodókat.
Sajnos igaz
!!
- Én
vizet akarok, anya. Legfeljebb a vízhez egy kis marhahúst,
sertéshúst,
gyártási szalonnát, Na-nitrites keveréket, magyarul
E450-es adalékot, nem
húseredetű fehérjét és emulgeátort - de
karragén, guargumi és xantángyanta
ki ne maradjon belőle!
- Egyszóval te Tesco párizsit
kérsz.
- Úgy van, anyukám. És kérlek, kenj meg hozzá egy
lisztből,
kisízjavítóból, sikérből, antioxidánsból, tejporból,
cellulázenzimből,
a savanyúságot szabályozó kálium-acetátból és
citromsavból,
emulgeálószerből és kalcium-szulfátból álló
kenyeret.
Emlékszel? amikor a rózsák nyílni kezdtek,
Már nem voltunk fiatalok -
Házunk körül virágzó sírkeresztek,
Szívünkben sok friss halott.
Tudtuk, hogy a boldogság lopott jószág,
Akkor is, ha férj - feleség
Nézi, hogy bomlanak bokron a babarózsák,
S fogják egymás kezét.
Sok hajszálad lett ősz éppen abban az évben -
Emlékszel? volt is oka.
De ami fekete maradt, még feketébben
Ragyogott, mint valaha.
Szemedbe, a töretlen csodájú, vad tükörbe
Tört fényeket rejtett a rémület,
És zavarosabb lett tiszta, haragos zöldje
S attól lett édesebb.
Én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi haszon nekem élnem,
Ha semmit nem segít, jómra fel sem indít az én esedezésem,
Sok könyörgésemre, szép leveleimre csak választ sem téssz nékem?
Lelkemnek fájdalmát, érted való kínját maga te így jól látod,
De ingyen sem érzed, sőt inkább neveted, magadban csak csúfolod,
Mondván: -- „Hagyd, hagyd -- úgymond -- hiszem veszti nagy gond” --, kínomat úgy mosolygod.
De mi hasznod vagyon sok könnyhullásomon, kétségben mire tartasz?
Szeress úgy,
hogy remegjen minden hajnal,
s lássam rajtad,
hogy minden búcsúzással
hű szívedből
könny fakad.
Úgy szeress,
hogy hiányomtól
ég zokogjon,
szeress úgy
hogy kínzó vágyad
körém fonjon.
Szeress hittel,
megértéssel,
had értsék az angyalok,
hogy buja szerelmed
szárnyalva is, őszintén is
egyedül csak én vagyok.
Szeress eszed vesztve,
perzselőn,
és csendben álmodozva,
reszketőn.
Úgy szeress,
mint ki soha még...
Ahogy a szív
izzó tűzzel,
majd csendes lánggal ég.
Szeretném így továbbküldeni ahogy megkaptam. A felháborító enyhe kifejezés.
Magyar gyógyszer BOTRÁNY ! ! !
Mi történt volna a világgal, ha a csendőrség annak idején
Dr.Semmelweis Ignác az anyák megmentőjénél, vagy Dr.Szent-Györgyi Albert
orvosprofesszornál a C vitamin feltalálójánál egy feljelentés nyomán
házkutatást tart és kuruzslónak minősíti őket!
2011-ben Magyarországon ez történik! Az okokért lehetne egy külön
fórumot nyitni!
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami,
Hogy milyen jó hangodat hallani.
Magányos vándort messze utadon
mindenütt utólér a gondolatom.
Tudom, hogy hol vagy és merre jársz,
tudom, mid hiányzik és mire vársz,
tudom, kit szeretsz és kitől kell válnod,
tudom a nappalod s tudom az álmod.
Tudom, ha ajkad mosolyra bágyad,
tudom a kínod és tudom a vágyad,
tudom az ujjongásod és a lázad,
tudom, ha dac hajt s űz az alázat,
tudom, ha béke enyhít s hív a harc
S tudom, hogy rólam tudni sem akarsz.
Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség, látom, mind te vagy;
futhatsz, csodák varázsfátylába szőtten,
s Csupa-Jelen, látom, hogy merre vagy.
A karcsu ciprus ifju erejében,
Csupa-Szépség, felismerlek: te vagy;
a folyam zsongó hullámtengerében,
Csupa-Hízelgés, ott is csak te vagy.
Ha a szökellő vízsugár kibomlik,
Csupa-Játék, nekem az is te vagy;
a felhőben, amely épülve omlik,
te Csupa-Tánc, téged látlak: te vagy.
Rét szőnyegében ragyogó virágok:
te Csupa-Csillag, nekem mind te vagy:
hol ezerkaru repkényt kúszni látok,
ó Csupa-Ölelés, ott is te vagy.
másnéven: bronchitis)
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.
Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja szét,
oly szeliden, mint ágtól ág
vagy halkan elvál öt barát,
kik váltan is segitgetik
egymást egy messze életig.
Még egyre látom csöpp kezét:
ugy dolgozott mint csöppke gép
a himzõtûvel vánkosán:
tündérfogócska - igazán -
s hogy gyenge ujját meg ne szurja,
arany gyüszüt viselt az ujja.
Ó álmodom már csöpp kezét
kerek a halma, völgye szép:
a völgye selyem, halma bársony:
ó gyönyörû táj!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás