Biztos átélted már: amikor nagyon mélyen vagy, amikor mindent kilátástalannak látsz, amikor úgy érzed, hogy minden és mindenki kerül: azt hiszed, nincs erőd. Nincs erőd emelkedni újra, ott vagy a mélyben, egyedül és erőtlenül. Az elméd azt mondja: kész, itt a vég, ebből már nincs kiút. Mégis-mégis, ott pislákol benned egy apró érzés, egy apró hang, amely inkább csak belső kiáltás: történjen valami! Érkezzen valami vagy valaki. Ennek ellenére állni látszik az idő, mozdulatlannak a helyzet, s te ott állsz a sötétségben, kiúttalanul.

A fekélybetegek jól ismerik saját tüneteiket. Tudják, hogy az étkezés, egy keksz vagy kenyérdarab elrágcsálása azonnal enyhíti-e vagy éppen ellenkezőleg, az étkezést követően fél-egy órával fokozódnak-e a panaszaik.

Az öreg óra énekel

Csak úgy hivnak: az öreg óra.
Rokkant vagyok már, vén legény,
Egyformán tétlen rosszra, jóra,
Ülök a szekrény tetején.
Jelzem meggörbült mutatóval
A jövő-menő perceket,
Sorsom nagy, álmos, untató dal:
Csak ketyegek, csak ketyegek.

Lefüggönyözve áll az ablak.
Pihen a nap már nyugaton,
Sugarai meg nem zavarnak...
Itt minden csupa nyugalom.
Mire is nap ily vén legénynek?
Jobb annak már az éji hold, -
Úgy érzem néha: nem is élek,
És álmodom csak, ami volt.

Ma a Nap is szebben ragyog,
Az ég azt kiáltja: Boldog vagyok!
Ma mindenki szeretetét te kapod,
Hiszen ez: A Te Napod!

Ma a szél lágyabban süvít,
A csillagos égen a Hold fehérebben virít.
Ma még gyönyörűbb a mosolyod,
Hiszen ez: A Te Napod!

Ma éjszaka a kis tücsök is szebben zenél,
A fán kuporgó bagoly ma neked mesél.
Amit ma kívánsz azt mind megkapod,
Hiszen ez: A Te Napod!

Ma a tenger is finomabban hullámzik,
Ma minden kiejtett szavad szebben hangzik.
Ma neked adom a szívem, ha elfogadod,
Hiszen ez: A Te Napod!

A harmat lassabban száll le virradatkor,
Ma a fű is zöldebb, mint máskor.
Ma leszek az őrangyalod, ha akarod,
Hiszen ez: A Te Napod!

A madarak az égen vidáman énekelnek,
S a felhők felettük puhábban keringenek.
A mai napod fontosabb, mint sok tegnapod,
Hiszen ez: A Te Napod!

Ma veled nevet mindenki,
És nem fog megbántani senki.
Ma érted ontják fényüket a csillagok,
Hiszen ez: A Te Napod!

A sziklás hegyek ma neked díszelegnek,
S az itt lebegő sasok érted keringenek.
Ma tőlem is a legfinomabb csókot kapod,
Hiszen ez: A Te Napod!

Ma a kalitkába zárt kismadár sírás helyett csicsereg,
Az erdő mélyén a kis farkas vidáman hempereg.
Ma még szebben ragyog piciny arcod,
Hiszen ez: A Te Napod!

Ez a nap A Te Napod,
Én figyelem minden mozdulatod.
Szeretnék elmondani még egy mondatot:
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

MÁTÉ EVANGÉLIUMÁBAN, A HEGYI BESZÉDBEN VAN LEGRÉSZLETESEBBEN KIFEJTVE, HOGY KIK A BOLDOGOK
(Máté 5: 3-10)

1. Boldogok, a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
   
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvígasztalják őket.
   
3. Boldogok, a szelídek, mert övék lesz a föld.
   
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
   
5. Boldogok, az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
   
6. Boldogok, a tisztaszívüek, mert ők meglátják az Istent.
   
7. Boldogok, a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.

Mi a boldogság?

Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.

Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, magától értetődő, hogy nincs két olyan ember, akik egyforma választ adnának, de sokan egyáltalán nem is tudnának válaszolni. A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.

A legtöbb ember nagyon elvontan képzeli el a boldogságot; eleve annyira messzire és magasra helyezi, hogy az elérésére tett minden kísérlet eleve kudarcra van ítélve.