Érbetegségek - Aorta disszekció

Az aorta disszekció (aorta dissectio, aorta repedés) a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása, (az ér teljes átlyukadása nélkül) melynek során az ér falának középső rétege kettévált. A rétegek között íly módon létrejött csatornában vér található.

Az aorta disszekció kialakulására kétféle elmélet is elfogadott. A régebben kidolgozott, elterjedtebb és elfogadottabb elmélet szerint az aorta belső rétegének (intima) repedésén keresztül áramlik a vér a károsodott középső rétegbe (tunica mediába), melyben előre haladó, ritkábban visszafelé haladó áramlással csatornát (állument) képez. Az újabb elképzelés a középső réteg bevérzésének szerepét tartja elsődlegesnek, melyet az aortát ellátó kis ereknek szakadásai (rupturái) okoznak, és a belső réteg berepedését csak ennek következtében kialakuló, másodlagos jelenségként kezeli.

Az aorta disszekciók DeBakey szerinti felosztása

• Az I-es típus esetén a disszekció a felszálló aortán (aorta ascendensen) kezdődik és kiterjed legalább az ívre, de gyakran a leszálló aortára (aorta descendensre) is.
• DeBakey II. típus esetén a disszekció a felszálló aortára korlátozódik.
• DeBakey III. típus esetén pedig a leszálló aortán, többnyire az ív-leszálló aorta határon kezdődik, és innen terjed előrefelé vagy ritkábban visszafelé, az ívre és a felszálló aortára.

A Stanford/Daily felosztás szerint megkülönböztetünk A és B típust, ez megegyezik a szintén elterjedt proximális (szívhez közelebbi) és distalis (szívtől távolabbi) leírással. A típusúnak nevezünk minden disszekciót, ami magába foglalja a felszálló aortát, és B típusúnak az összes disszekciót, ami szabadon hagyja azt. Az aorta disszekciók 5-9%-a Marfan-szindróma következtében alakul ki. Ebben az esetben általában Stanford/Daily A-, azaz DeBakey I vagy DeBakey II típusú, avagy proximális disszekció alakul ki, 10%-ban azonban Stanford/Daily B-, DeBakey III típusú, avagy distalis disszekcióval is találkozhatunk.

Tünetként erős, tépő, hátba sugárzó mellkasi fájdalom lép fel. Ugyanakkor előfordul, hogy a betegség tünetszegényen zajlik, mindössze bizonytalan nyaki- és mellkasi fájdalmak jelentkeznek, de teljes tünetmentesség is lehetséges.

Az aorta disszekciók kétharmada akut (heveny), azaz két héten belül keletkezett, egyharmada pedig krónikus (idült), azaz több, mint két hete fennáll a diagnosis felállításakor. Diagnosztikájában az aneurysmánál leírt képalkotó eljárások játszanak szerepet.

DeBakey III. típusú aorta disszekció MR Angiográfiás és CT felvétele

Műtéti beavatkozás javasolt akut disszekció esetén, valamint krónikus disszekció esetén, amennyiben az érelzáródás következtében életfontosságú szerv érintettséggel, rupturával (az ér teljes átszakadásával, kilyukadásával) vagy fenyegető rupturával, visszafelé, a felszálló aortára történő kiterjedéssel, annak 5 cm feletti tágulata, az aorta billentyű következményes insuffitientiája (zárásképtelensége) esetén. Műtét után, valamint a műtétet nem igénylő krónikus disszekció esetén fontos szerepet kap a rendszeres kontroll vizsgálat és a systolés (szívösszehúzodás alatti) vérnyomás csökkentése, melyben a béta-blokkolók kapnak elsődleges szerepet. Alkalmazott műtétként a Bentall-műtét, szükség esetén aortaívcserével, és a teljes ércsere jön szóba.


DeBakey I. típusú disszekció aortográfiás (DSA) felvétele
Bentall-műtét előtt és után