Az epekövesség az epe leggyakoribb betegsége. Az epekövek a máj
által elválasztott epét tároló epehólyagban és a közös epevezetékben
képződhetnek. Az epeváladék vizet, epesavas sókat, lecitint,
koleszterint és egyéb anyagokat tartalmaz, melyek a máj méregtelenítő
funkciója során keletkeztek. Ha az epe összetétele megváltozik, belőle
kövek csapódhatnak ki. Nagyságuk általában a homokszemnyitől a
galambtojás nagyságig igen változatos.
Előfordulás
40 év felett, különösen nőknél, nagyon gyakori állapot. Míg 20 és 29
éves kor közötti populációnak csak 2,5%-ában mutatható ki betegség, a
60-65 éves lakosság körében gyakorisága 25% felett van. Átlagosan a
magyar emberek 15%-ának fejlődik ki élete folyamán epeköve.
Okok
Okai nem teljesen tisztázottak. Képződésüket elősegítik a többszörös
epehólyag-gyulladás, az ún. epehólyag-megtöretés, mely miatt epepangás
alakul ki, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség,
májzsugorodás, tartós vénás táplálás, és bizonyos gyomor-patkóbél fekély
műtétek, de vélhetően örökletes tényezőknek is jelentős szerepük van,
mert gyakori a családi halmozódás.
A magyar táplálkozási szokások mellett az epekő kialakulása arra
hajlamos egyéneknél elkerülhetetlen. A betegség gyakoriságának
csökkentése főként a testsúly normalizálásával és koleszterinszegény
"reformétrend" elterjedésével lehetséges, de megelőzése mai ismereteink
szerint nem lehetséges.
Diagnózis
A tünetek csak az esetek mintegy harmadában jellegzetesek, és az
epekövek az esetek 80%-ában nem okoznak panaszt, így a diagnózisra
csaknem véletlen folytán kerül sor. A kő, különösen, ha meszes, azaz
kalciumot tartalmaz, képalkotó eljárásokkal jól kimutatható. A
legfontosabb diagnosztikus eszközök:
- Hasi ultrahang-vizsgálat:
Mivel ultrahang segítségével főként a folyadékkal telt képletek (pl. az
epehólyag) vizsgálható kiválóan, a vizsgálat önmagában is elegendő
lehet a kórisme felállítására.
- Kontrasztanyag nélküli ("natív") hasi röntgenvizsgálat a meszes köveket jól kimutatja.
- Kétes esetben nagy felbontóképességű radiológiai vizsgálatok (CT, MRI) jöhetnek szóba.
- ERCP (endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfia)
során az epeutak és a hasnyálmirigy kivezető csövének kontrasztanyaggal
történő feltöltése gyomortükrözés (gasztroszkópia) segítségével
történik. Az eszközzel kisebb műtéteket is el lehet végezni, pl. a
kivezető nyílásba szorult epekő könnyen eltávolítható.
- Laboratóriumi vizsgálatok:
A laboratóriumi vizsgálatokra egyéb betegségek kizárása miatt lehet
szükség, mert az úgynevezett direkt és indirekt bilirubin vérszint,
valamint a vizeletben a direkt bilirubin kimutatásával a sárgaságok
alaptípusai jól elkülöníthetők egymástól.
Tünetek
Az epekő-betegség, az esetek döntő többségében, tünetmentes,
véletlenszerűen ismerik föl egyéb okból végzett röntgenvizsgálat, műtét,
máskor csak boncolás során. Egyébként sokszor csak akkor fedezik föl,
ha valamilyen tünet vagy szövődmény az epekő meglétét nyilvánvalóvá
teszi. Az epekő tüneteket zsíros étkezéskor okoz, ilyenkor az epehólyag
többszöri összehúzódásra kényszerűl, hogy az epefolyadék a tápcsatornába
ürülhessen, és ha bizonyos nagyságot elér, 8 mm-nél nagyobbra nő az
átmérője, és ezért elzárja az epehólyag kivezetőcsövét és/vagy a közös
epeelvezető csatornát (ductus choledochus). Az epehólyag kivezető csöve a
közös elvezető csatornába nyílik, amelyen keresztül az epe a nyombélbe
ürül.
Az epehólyag elzáródása epegörcsben nyilvánul meg.
Legjellemzőbb tünete a heves, görcsös jellegű, jobb bordaív alatti
fájdalom, mely főként a jobb váll irányába sugárzik. A fájdalom
percekkel az étkezés után jelentkezik, zsíros, nehéz ételek válthatják
ki. A fájdalom lehet tompa vagy éles, késszúrásszerű is. A görcsök
ismétlődnek. Ha az el nem folyt epe elfertőződik, heveny
epehólyag-gyulladás (cholecystitis acuta) alakul ki. Ilyenkor a
fájdalomhoz magas láz és sárgaság is társul.
A közös elvezető csatorna elzáródása sárgaságban nyilvánul
meg. Ha a pangó epe elfertőződik, epeelvezetőcső-gyulladás (cholangitis)
alakul ki, mely minden esetben kórházi ellátást igénylő, életveszélyes
állapot.
Ha a kő bekerül a hasnyálmirigy kivezető csövébe, heveny
hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis acuta) jön létre, mely szintén
életveszélyes betegség.
Az epeutak elzáródása esetén a vizelet sötét színűvé válik, a
széklet pedig agyagszürke lesz. Először a szem ideghártyáján, majd a
bőrfelület többi része sárga elszíneződést mutat (icterus). Gyakori
társuló tünet a hányinger, hányás, belekben a gázok felszaporodása
(meteorizmus).
Kezelés
A tünetmentes epekő nem igényel kezelést, de a diagnosztizált epekőbetegséget csak panasz után ismerjük fel.
A modern technika forradalmasította az epekőbetegség gyógyítását is.
Általánosságban elmondható, hogy hagyományos műtétre csak szövődményes
esetekben van szükség.
- Az hagyományos epehólyag-eltávolító műtét
meglehetősen megterhelő volt és a beteg felépülése heteket vett
igénybe. Ennek megfelelően a műtét szövődményei is gyakoriak és sokszor
súlyosak voltak.
- A laparoszkópiás kolecisztektómia hasi tükrözés
során történő epehólyag-eltávolítást jelent, mely műtétet világszerte a
nyolcvanas években vezették be. Ma főként tüneteket okozó
epekőbetegségek eseteiben használják. Az amerikai kórházakban,
szövődménymentes esetben, egy napos kórházi tartózkodást elegendőnek
tartanak a beavatkozás elvégzéséhez. A honi ellátás ennél még
konzervatívabb. Fontos, hogy az epehólyag eltávolítása a kivezetőcsővel
együtt történjék, mert a túl hosszúra hagyott "kacs" újabb epekő
kialakulására ad lehetőséget. Gyakorlott kezekben a szövődmények
gyakorisága nem éri el az 1%-ot.
Az epekő-betegség megnyugtató gyógyítását a hólyag eltávolítása
jelenti, ellenkező esetben a kő kiújulásának nagy a valószínűsége. A
műtét előtt és után az orvos diétát rendel el, antibiotikumot rendel a
betegnek.
Gyógyszeres kezelés:
- Gyulladás gyanúja esetén olyan antibiotikumok használatára kényszerülünk, amelyek hatékonyak a bélbaktériumokkal szemben.
- Epesavas sók
szájon át adagolva feloldhatják a követ, de a siker csak legalább két
éven át végzett kezeléstől várható. Ezekkel a gyógyszerekkel (chenediol,
ursodiol) legfeljebb az esetek 40%-ában várható teljes gyógyulás, és a
kezelés abbahagyását követően gyakori a kiújulás. Ráadásul csak a
koleszterinkövek ellen vethetők be.
- Próbálkoztak hasfalon keresztül, egyenesen az epehólyagba vezetett katéter segítségével történő kőoldással, de az eredmények és a beavatkozás fokozott kockázata miatt nem terjedtek el széles körben.
- Kőzúzás: Az
elektrohidraulikus shockhullámmal történő kőzúzás (ESWL =
electrohydraulic shock wave lithotripsy) hatékonyan roppantja össze a
köveket. A módszer nem alkalmazható abban az esetben, ha több apró kő
van jelen, a kő túl nagy, vagy gyulladásos folyamat gyanúja merült fel.
A modern műtéti beavatkozások segítségével a teljes gyógyulás aránya
99%. Szövődményes esetekben (cholecystitis, cholangitis, pancreatitis,
perforáció okozta diffúz hashártya-gyulladás, epehólyagrák, stb) a
gyógyulási esélyeket a szövődmények határozzák meg.
Kapcsolódó hírek:
Mégsem olyan rossz a lyukas fog?
Öt megdöbbentő orvosi csoda...
Ezért hízol hasra!
Epekövesség