Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)

Chelidonium a görög chelidón=fecske szóból ered, ugyanis addig virágzik, míg a fecskék itt vannak.

Népies neve:
 aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű

Eurázsiai flóraelem, Európa és Ázsia mérsékelt övi területén általánosan elterjedt faj. Kerítések mentén, erdők szélein, nyirkosabb talajokon, árokpartok mentén, akácosokban, erdők szélén, parlagokon, kertekben gyomként előforduló gyógynövény.

A nitrogénben gazdag területeken fordul elő leggyakrabban. Meleget, közepes vízmennyiséget kíván. Talajigénye inkább meszes homok.

A növény leírása:
 A mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozik, kétszikű, évelő, lágyszárú növény. Gyöktörzse elágazó. A szár 30-110 cm magasságot ér el, belül csöves. A szár felső részénél gyakori az álvillás elágazás. A levél szárnyasan szeldelt, csipkés, szőrözött. Az első évben tőlevélrózsát képez, ezek a levelek hosszú nyelűek. A szárlevelek rövid nyelűek vagy ülők. Virágzata 3-8 virágú, ernyő. A virág 4 szirmú, de 5 szirmú is előfordul. Színe aranysárga, fordított tojás alakú. Májustól folyamatosan virágzik a fagyok beálltáig. Termése becőszerű tok. Igen sok magot érlel. A magvak feketék. Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle.

A vérehulló fecskefű föld feletti részét, a felső 20-30 cm-es hajtásrészeket, teljes virágzáskor, a szár vastagabb részei nélkül gyűjtjük. A növény gyökereit a gyöktörzzsel együtt, késő ősszel vagy kora tavasszal szedik, bár a hatóanyag-tartalom alapján a nyár eleje volna optimális.

Tőosztással és magvetéssel egyaránt jól szaporítható. A vadon termő állományból gyűjtött magvakat ősz végén (novemberben) vagy kora tavasszal (márciusban) 0,5 cm mélyen vetik el.

A betakarított, friss növényi részeket az idegen növények és növényi részek eltávolításával készítjük elő a szárításra. A virágos, leveles hajtásokat vékony rétegben terítsük szét. A szárításhoz természetes és mesterséges szárítási módot is alkalmazhatunk. A szennyeződéstől megtisztított gyökereket ne rétegezzük, hanem egymás mellé helyezzük el. Szárítása a herbáéhoz hasonlóan történik. Mivel erős hatású drogok, elkülönítve tároljuk.

Mi van benne?
 A tejnedvben több mint 20 féle alkaloid van (60-70% kelidonin, ezenkívül sanguinarin, alfa-és béta-homokelidonin, berberin, keleritrin stb.). Tartalmaz még festékanyagokat, gyanta és fehérjebontó enzimeket. A mag zsírolaj tartalma 46,6%. A legtöbb alkaloidot a gyökér tartalmazza. A sziromlevelek, a magvak és a portok nem tartalmaznak alkaloidot.
 
Mire jó?
 Alkalmazható gyomor-bélrendszeri görcsök esetén. Erős hatású, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. Ha a növény sárga nedvével bekenjük a szemölcsöt, akkor elpusztítja a szemölcsöt okozó vírusokat. Ezt a hatást a fehérjebontó enzimek és a kelidonin szinergizmusa okozza. Az alkaloidoknak vírusellenes hatása van, de emellett megemlíthető, hogy a sejtosztódást is gátolja. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák. Antibakteriális hatása miatt fogkrém és szájvíz alkotórésze.
 
Hogyan használjuk?
 A gyári normál kivonatok használata javasolt. Olyan alkaloidokat tartalmaz, mint a mák, ezért csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható az erős hatása miatt. Gyógyszeripari termékek, kenőcsök, fogkrémek és szájvizek alkotórészeként szerepel a vérehulló fecskefű.

Jó tudni!
 A fecskefű nagy mennyiségben mérgező!