A betegség az ipari társadalmakban a 60 év feletti lakosság mintegy
felét érinti, férfiakban valamivel hamarabb jelentkezik, mint nőkben. A
fejlődő országokban, ahol a táplálék rostban gazdag, szinte alig fordul
elő. A divertikulumok leggyakrabban a szigmabélen fordulnak elő, ahol a
legnagyobb a nyomás a bél üregében. A nyomás hatására a bél
nyálkahártyája az izomréteg résein át kifelé türemkedik, kis zsákszerű
üreg alakul ki. A kialakulásban szerepet játszanak a székrekedés okozta
erőteljesebb bélösszehúzódások. Ha a divertikulumban tartósan pang a
széklet, gyulladás alakulhat ki, mely súlyos esetben a divertikulum
kilyukadásához vezet.
Tünetek
A betegek mintegy kétharmadában a betegség tünetmentes
(diverticulosis), a divertikulumok jelenléte véletlenül derül ki, más
panasz miatt végzett vizsgálatok során. Előfordulhatnak nem specifikus
hasi panaszok, például székrekedés is, ami inkább ok, mint következmény.
A divertikulum gyulladását diverticulitisnek nevezzük. Ilyenkor a
pangó székletben elszaporodhatnak a baktériumok. A pangó, sűrű széklet
okozta nyomás a divertikulum falának elvékonyodását, majd kilyukadását
(perforációját) okozhatja. Enyhe esetben a gyulladás körülírt,
legfeljebb mikroperforáció alakul ki, amelyet a körülötte kialakuló tok
elhatárol környezetétől. Ilyenkor a betegek bal oldali alhasi
fájdalomról számolnak be, előfordulhat székrekedés, de akár laza széklet
is, továbbá hasmenés, hányás, láz is. A gyulladt terület a hasfalon
keresztül tapintható lehet. A gyulladásos terület a bél üregét
elzárhatja, bélelzáródás is kialakulhat. Súlyos esetben a bél a szabad
hasüreg felé perforálhat. Ilyenkor hashártyagyulladás, esetleg tályog
alakulhat ki. A gyulladt divertikulum a környező szervek felé is
perforálhat, sipoly alakulhat ki a húgyhólyag felé. Ebben az esetben a
vizelet levegővel keveredik, és gyakoriak a húgyúti fertőzések. Ha a
perforáció a hüvelybe történik, nagy perforációs nyílás esetén a
hüvelyből székletcsorgás észlelhető.
A divertikulumokból vérzés is megindulhat, ha a bennük pangó széklet
felmarja az erek falát. A gyomor-bélrendszer alsó szakaszából meginduló
vérzések mintegy feléért a divertikulumvérzés a felelős. Ilyenkor a
székletben friss piros vér látható.
Diagnózis
Tünetmentes személyben divertikulumot nem kell keresni.
Diverticulitis esetén jellemző a fehérvérsejt-szám szaporulat és a
gyorsult vérsejtsüllyedés. A betegség gyanúja legpontosabban CT
vizsgálattal igazolható, de erre enyhe esetekben nem mindig van szükség.
Ismert diverticulosis és enyhe diverticulitisre utaló tünetek esetén
képalkotó vizsgálatok elvégzésére nincs mindig szükség, a kezelés ezek
nélkül is megkezdhető. Ha a diverticulosis nem ismert, de a tünetek
alapján feltételezhető, enyhe esetben a képalkotó vizsgálatok elvégzése
halasztható a heveny időszak utánra (akut gyulladás esetén a
szövődmények gyakoribbak). Ilyenkor az elsőként választandó vizsgálat a
vastagbél RTG (irrigoszkópia), de szükség lehet béltükrözésre is.
Súlyos, heveny diverticulitis esetén CT-vizsgálatra lehet szükség, ha a
kórisme bizonytalan, vagy ha tályog gyanúja merül fel. A CT-n láthatóak a
divertikulumok, a bélfal megvastagodása és a gyulladás a vastagbél
körüli zsírszövetben, valamint kimutatja a tályogot is. Ha a CT nem
hozzáférhető, színtelen kontrasztanyaggal, gastrografinnal végzett
bélvizsgálat is elősegítheti a diagnózist. Tályog esetén ez a vizsgálat
azt is megmutatja, hogy a tályog közlekedik-e a bél üregével. Báriumos
bél-röntgen és kolonoszkópia heveny gyulladás esetén nem ajánlott, mert
ilyen esetekben a bél sérülékeny és könnyen kilyukadhat. Heveny
hashártyagyulladás esetén a szabad hasűri folyadékot a hasi ultrahang is
"látja". A szabad hasi röntgenen is látszódhat a szabad hasi folyadék,
illetve a perforáció esetén a bélből a hasüregbe kerülő levegő.
Divertikulum vérzés esetén fontos a vérző vastagbéldaganat kizárása.
Erre a vastagbél-tükrözés a megfelelő módszer. Ha a vérzésforrás
másképpen nem azonosítható, érfestésre, vagy izotópos vizsgálatra is
szükség lehet.
Kezelés
Tünetmentes diverticulosis esetén rostban gazdag táplálkozás
javasolt, és a rendszeres székürítés biztosítása, szükség esetén
táplálék-kiegészítők formájában bevitt plusz rosttal (naponta 10-30 g
rost). Ezek a tanácsok részei az egészséges életmódnak, így kimutatott
divertikulum nélkül is javasolhatóak.
Diverticulitis esetén görcsoldók adása és a bélbaktériumok
elszaporodása miatt 7-10 napos antibiotikumos kezelés szükséges,
valamint a bél nyugalomba helyezése. Ez utóbbi folyékony,
salakanyag-mentes tápanyagbevitelt jelent, súlyosabb esetben az
evés-ivás teljes felfüggesztését, koplalást és intravénás (infúziós)
táplálást.
Sebészeti beavatkozás jön szóba, ha bélelzáródás, perforáció, tályog
vagy sipoly alakult ki. Hashártyagyulladás esetén, illetve, ha a
gyulladásos szakasz elzárja a belet, sürgős műtétre kerülhet sor.
Operációra lehet szükség akkor is, ha a betegség nem gyógyul
antibiotikum és a bél nyugalomba helyezése ellenére sem. A
diverticulitis a betegek egyharmadában visszatér. Ilyenkor szóba jön az
érintett bélszakasz tünetmentes időszakban, tervezett időpontban történő
műtéti eltávolítása. A műtét során nem minden esetben van lehetőség a
bélcsatorna folytonosságának azonnali helyreállítására. Előfordulhat,
hogy átmenetileg ki kell vezetni a belet a hasfalra, és az újraegyesítés
egy második műtét alkalmával, 2-3 hónappal később, a gyulladás teljes
megszűnte után történik.
A divertikulumból történő vérzés az esetek nagy részében a bél
nyugalomba helyezésével megszűnik, és csak az esetek negyedében fordul
elő újra. Nem szűnő vérzés esetén endoszkópos, műtéti vagy angiográfiás
(érfestéses) vérzéscsillapítás válhat szükségessé.
Megelőzés, hasznos tudnivalók
A divertikulumok kialakulását rostban gazdag (10-30 g/nap) diétával
és rendszeres székletürítéssel előzhetjük meg. Már meglévő
divertikulumok esetén ugyanez vonatkozik a gyulladás és a vérzés
kialakulásának megelőzésére. Ez a diéta nemcsak a divertikulumok
szempontjából hasznos, hanem a vastagbélrák megelőzése során is. Heveny
tünetek esetén viszont éppen ellenkezőleg, salakszegény táplálkozás
(csak folyadék) szükséges.
Gyógyulási esélyek
A divertikulum mint anatómiai elváltozás nem szűnik meg. Lezajlott
diverticulitis után a betegek 2/3-a tartósan panasz- és tünetmentes
marad. Gyulladásmentes időszakban célszerű a rostban gazdag diéta
betartása, a rendszeres székürítés biztosítása. A spontán szűnő vérzések
75%-a nem jelentkeznek újra. Ilyenkor is fontos a megfelelő életmód
követése. A műtéti beavatkozás az érintett bélszakasz eltávolításával
aktuálisan megoldja a problémát, de megfelelő diéta nélkül a
divertikulumok újra jelentkezhetnek.
Kapcsolódó hírek:
Köszvény
Májbetegségek tünetei
Gyomor- és nyombélfekély
Dr. Zacher Gábor felhívása