Rövid leírás(másnéven: cataracta)
A cataracta görög szó, vízesést jelent. A szemlencse elszürkülésével
járó betegség a lencsében látható homály formájáról kapta ezt a nevet. A
beteg látása idővel egyre inkább olyanná válik, mintha vízfüggönyön
nézne keresztül. A magyar elnevezés - szürkehályog - abból adódik, hogy a
betegség előrehaladtával a pupilla területe elveszti feketés
csillogását, és szürkévé válik, a hályog szó pedig a "felhős, ködös,
elmosódott" látást okozó elváltozás magyar megfelelője.
Előfordulás és okok
A szürkehályog fájdalommentes, fokozatos látásromlással járó
betegség, a korosabb emberek látásromlásának leggyakoribb oka. A 65-75
éves kor közötti népességnek kb. fele szenved tőle, és ez a gyakoriság a
75 éven felüliek körében további közel 20 százalékkal növekszik. Az
időskori cataracta az öregedés természetes velejárója, és az általa
okozott látásromlás gyógyítható. Az időskori forma mellett ismert a
veleszületett cataracta gyermekeknél (mindkettő elsődleges vagy primer
forma) vagy más betegség következtében kialakult (másodlagos, secunder)
cataracta. Vizsgálatuk, terápiájuk gyakorlatilag a leggyakoribb időskori
formáéval megegyező.
Az élet korai szakaszában a szemlencse puha, rugalmas, képes
alakját változtatni. Az öregedési folyamat során veszít rugalmasságából
és átlátszóságából. A lencse többé-kevésbé átlátszatlan állapotát
nevezzük cataractának.
A betegség ugyan mutathat családi halmozódást, de az előrehaladott életkor mindenképpen hajlamosítható tényező.
Gyakrabban és fiatalabb korban fordul elő olyan egyéneknél, akik túl sok napfénynek
vannak kitéve vagy szegényes az étrendjük (különös tekintettel az ún.
antioxidánsok hiányára). Kialakulásában a dohányzás is jelentős szerepet
játszik.
Az időskori szürkehályog kóreredete pontosan nem tisztázott.
Legtöbbször csak az öregedéssel járó, a szervezet egészét érintő
általános vízvesztésre vezethető vissza. Bizonyos betegségekben azonban
megnő kialakulásának kockázata. Cataracta traumaticaról akkor beszélünk,
ha a szemet nagy erejű tompa ütés vagy perforációt okozó sérülés éri.
Minden olyan sugárzó energia, amely a szaruhártyán áthatolva a lencsét
eléri, szürkehályogot eredményezhet. Ilyen a villám vagy áramütés,
infravörös sugárzás, radioaktív sugárzás, a gyógyászatban használt
röntgen, rádium és lézersugárzás. Ezért gondoskodnunk kell a szem
megfelelő védelméről.
Hasonló állapotot okozhatnak bizonyos kémiai anyagok (pl. naftalin) és egyes tartósan szedett gyógyszerek (pl. kortizonszármazékok).
Cataracta complicatanak a más szembetegségekhez (pl. a szem gyulladásaihoz) társuló szürkehályogot nevezzük.
Bizonyos általános betegségek hajlamosítanak szürkehályog-képződésre.
Gyakoriságánál fogva a cukorbetegségnek van a legnagyobb
jelentősége. Egyrészt a diabeteses betegeken gyakrabban alakul ki az
időskori szürkehályog, mint nem cukorbeteg kortársaikon, másrészt fiatal
felnőtt korban - akár a cukorbaj első tüneteként - hópehelyszerű
homályok jelenhetnek meg a szemlencsében, melyek soha nem mozognak, és
amelyek hetek alatt totális hályoggá érnek, de korán bevezetett
inzulinkezeléssel visszafejleszthetők. Az időskori szürkehályog
lefolyásának időtartama egyénenként változó, sőt ugyanazon személy két
szeme között is eltérő gyorsaságú lehet.
Tünetek és diagnózis
A látásromlás sokáig észrevétlen maradhat. Egyoldali esetben az is
előfordulhat, hogy véletlenül, a másik szem eltakarásakor derül ki a már
jelentős látásromlást okozó cataracta.
A cataracta észlelését a fényviszonyok befolyásolják.
Kezdetben a beteg például nagyon zavarónak találhatja az erős napsütést
vagy éjszakai autóvezetésnél a szembe jövők reflektorát. Ez a jelenség
természtesen cataracta nélkül is gyakran előfordul. A lencsemag
tömöttebbé válása, a benne felszaporodott sárgás/barnás pigment-anyag
miatt zavarok lehetnek a színérzékelésben, a lencse duzzadása folytán
pedig megváltozik a szemlencse fénytörése, ezért egyre erősebb
szemüvegre van szükség. A csak az egyik szem eltakarásakor jelentkező
kettőslátás is szürkehályogra utal. A leggyakoribb objektív tünet a
látásélesség csökkenése.
A kezdődő cataracta nem befolyásolja a pupillaműködést (a
fényre-sötétségre bekövetkező pupillareakciót), és alig hat a látótérre.
A látótér beszűkülése vagy körülhatárolt terület kiesése esetén más
betegségről van szó.
A szürkehályog nem okoz szemfenéki eltérést, előrehaladásával azonban romlik a retina és látóidegfő vizsgálhatósága.
Jóllehet felnőttkorban - különösen 60 év fölött - a csökkent
látásélesség leggyakoribb oka a cataracta, más szemészeti eltérések is
vezethetnek látáscsökkenéshez.
Ha a látásromlás fájdalommal, túlzott fényérzékenységgel
együtt jelentkezik, inkább szemgyulladásra, fertőzésre vagy heveny zárt
zugú glaucomára kell gondolni. Az ideghártya (retina) leválása is
látásromlást okoz, amelyet a betegek a látómező egy részét vagy egészét
beborító függönyként vagy árnyékként jellemeznek. Ez gyakran jár együtt
úszkáló homályok, villámlátás észlelésével. A retinaleválás okozta
látásromlás azonban gyors lefolyású, óráról órára vagy napról napra
egyre rosszabb. Azonnali szemészeti beavatkozást igényel.
Időskori szürkehályog esetén az elszürkülés többnyire a
lencsekéregben kezdődik. Eleinte a homályok a lencse széli részén
jelentkeznek, és a látást alig befolyásolják, majd elérik a centrumot és
többszörösen kereszteződve egyre zavaróbbá lesznek. A lencse
átlátszatlanságának fokozódásával a pupilla területe egyre szürkébbé,
végül gyöngyházfényűvé válik.
Az a ritkább, amikor az elszürkülés a lencsemagban következik be,
ilyenkor centrális elhelyezkedése miatt korán látásromlást okoz.
Kezelés
A cataracta a csökkentlátás legjobban kezelhető oka. A látásromlás
kezdetben, bizonyos esetekben még szemüveggel korrigálható. Erős
fényben napszemüveg viselésével és a közvetlen megvilágítás helyett
szórt fény alkalmazásával a látás javítható.
Sok betegnél elegendő a rendszeres ellenőrzés és időről időre új
szemüveg felírása, műtétre nincs is szükség. Mikor azonban a mindennapi
tevékenységek végzésében a látáscsökkenés akadályt jelent, s az új
szemüveg már nem segít, lehetséges gyógymódként a műtét jön szóba.
A műtét bármely életkorban végrehajtható, gyermekek kivételével
rendszerint nem igényel altatást. Az operáció folyamán a szemlencsét
eltávolítják, és általában műanyagból vagy szilikonból készült lencsét
ültetnek be (pseudophakia implantáció vagy műlencsebeültetés). Enélkül
(aphakia vagy lencsehíjasság) a betegnek többnyire kontaktlencsére, vagy
ha azt nem viselhet, vastag üvegű szemüvegre van szüksége.
Kapcsolódó hírek:
Köszvény
Májbetegségek tünetei
Gyomor- és nyombélfekély
Dr. Zacher Gábor felhívása