A szem a legkülönfélébb tevékenységek közben sérülhet. A motorizáció terjedése, a technika fejlődése, a szabadidő eltöltésének egyre változatosabb formái növelték a szemet ért balesetek számát. Számos adat bizonyítja, hogy a szemsérülések óriási terhet jelentenek az egész társadalom számára A szem sérülése lehet mechanikai, vegyi, elektromos, illetve sugárzás által kiváltott.

A szemet ért mechanikai sérülések új osztályozása (BETT) szerint megkülönböztetünk zárt és nyílt szemsérüléseket. A zárt sérülés lehet lamellaris laceráció, amikor részleges vastagságú seb keletkezik a szemgolyó falában, és tompa sérülés, amikor seb egyáltalán nem keletkezik (kontúzió). A nyílt sérülés lehet teljes vastagságú seb a szemgolyó falában (ruptura), amennyiben a sebet nagyobb, tompa tárgy okozta; illetve laceráció, ha a sérülés éles tárgy miatt keletkezett. A laceráló sérülés többféle lehet attól függően, hogy csak behatolási kapu van-e (penetráció), vagy kimeneti is (perforáció), vagy pedig a szemben idegen anyag maradt vissza (intraokuláris idegen test).

A szemgolyót károsító erőhatások közben sérülhet a szemhéj is. Integritásának, működésének helyreállítása a szemgolyó épségének is alapvető feltétele.

A koponyaalap és a csontos szemüreg törései gyakran társulnak a szem szöveteinek sérüléseivel. Megfordítva, bizonyos - a szem, illetve szemhéj sérülésére utaló - tünetegyüttes fennállása esetén felmerül a koponyaalap és az arckoponya törése is, mely életveszélyes állapot is lehet. Első teendő tehát, hogy meg kell határozni bármely, az életet veszélyeztető probléma fennállását és kiterjedését. Tájékozódni kell a sérülés körülményeiről, idejéről és a sérülést okozó tárgyról, majd alaposan meg kell vizsgálni mindkét szemet és a csontos szemüreget.

A mechanikai sérülések döntő többsége fiatal férfiakat érint. 100.000 lakosra évente 3-4 tompa sérülés jut, ami kórházi kezelést igényel. A zárt, tompa trauma (kontúzió) leggyakoribb oka fallabda, gumipók, pezsgősdugó, ököl, hógolyó, illetve légpuskalövedék okozta ütés. Ha az előbbiekben említettek közül valamelyik eltalálja a szemgolyót, az hosszában összenyomódik, a lencse-szivárványhártya síkja mögött kitágul, növelve a szembelnyomást. Bár a behatás energiáját zömében a lencse-szivárványhártya, valamint az üvegtesti bázis, azaz a szemben elöl elhelyezkedő képletek nyelik el, károsodás a hátsó részeken, így az ideghártyán is keletkezhet. A kár mértéke a szemet ért ütés nagyságától, vagyis a sérülést okozó tompa tárgy mozgási energiájától, az erőhatás irányától és az okozó tárgy formájától függ.

Felszínes sérülést okozhatnak éles tárgyak, kis mozgási energiával. Ilyenkor a szemgolyó fala nem szakad meg teljes vastagságban. Karmolás is gyakran okoz szemfelszíni sérülést, mely visszatérő szaruhártya hámleváláshoz vezethet a sérülés helyén.

Nyílt sérülések oka lehet például bántalmazás, háztartási-, közlekedési-, munkahelyi-, és sportbaleset is. A sérülés kiterjedése függ a tárgy méretétől, anyagától és az ütközés pillanatában mért sebességétől. Egy éles tárgy, pl. egy kés, jól definiálható, éles szélű sebet okoz a szemen. A vas és réz anyagú idegen testek a szemgolyóba kerülve toxikusak, mellyel szintén számolni kell a gyógyítás során. Az üveg, illetve műanyag idegen testek nem toxikusak, ezért reakciómentesek maradhatnak a szemben. A szembe kerülő növényi részek mechanikus és toxikus hatása súlyos fertőzések forrása lehet.

A kémiai sérülések többnyire balesetek, néhányuk tettlegesség következménye. A véletlen kémiai sérülések 2/3-a munkahelyi baleset, a maradék otthon történik. Lúgokkal kétszer gyakrabban sérül a szem, mint savakkal. Valószínűleg azért, mert az előbbi szélesebb körben használatos otthon, illetve az ipari munkahelyeken. Többségük könnyen gyógyul, de a vegyi sérülés ritkán vaksághoz is vezethet. A leggyakrabban égést okozó lúgok az ammónia, a nátrium-hidroxid és a mész. Savak között a kénsav, az esetsav, a hidro-fluorsav és a sósav fordul elő leggyakrabban. A sérülés súlyosságát a szer kémiai tulajdonsága, az érintkező felület mérete, a hőhatás, illetve az az idő határozza meg, mely a kémiai anyag eltávolításáig, kimosásáig eltelt. A lúgok denaturálják a fehérjéket, oldják a sejtmembránokat, így gyorsan haladnak előre, rombolva a szöveteket. Az ammónia és a nátrium-hidroxid gyors penetrációja miatt súlyos károsodást okoz. A savak a fehérjék kicsapódását okozva egy, a továbbhaladásukat akadályozó határsávot képeznek a szövetekben, de pl. az ablaküveg tisztításához, marásához használt hidro-fluorsav szintén gyorsan penetrál. A szem védekezik is a fenti behatásokkal szemben. A szemhéj záródik, ezzel mechanikai akadályt képezve a károsító szerekkel szemben, valamint a könnytermelés fokozódik, mellyel a károkozó hígul, kémhatása a semlegeshez közeledik.

Elektromos sérülések nagy feszültség és villámcsapás hatására keletkeznek.
A sugárzás okozta sérülések is többfélék lehetnek. Előfordulhat elektromágneses sugárzás okozta károsodás, a hatás időtartama jelentősen befolyásolja a trauma súlyosságát. Infravörös sugárzás leginkább az olvasztókemencék mellett dolgozókat veszélyezteti. A látható fény is okozhat károsodást, például, ha valaki napfogyatkozást védőszemüveg nélkül vizsgál. Különböző lézerekkel történő balesetek is előfordulnak. Az ultraibolya sugárzás okozza az un. hóvakságot és elég gyakoriak a mesterséges ultraibolya-források (kvarclámpa, germicidlámpa, stb) által okozott balesetek. Ionizáló sugárzás okozta sérülés fordulhat elő pl. szemkörnyéki daganatok terápiás irradiációja esetén.

Tompa, zárt sérülés estén az azonnal jelentkező tünetek elfedhetik a szemgolyó mélyebb részeinek sérüléseit. A szubjektív tünetek közül általában a fájdalom, különböző látászavarok, ritkán általános tünetek, pl. hányás jellemzőek. Az ütközés pillanatában jelentkező tünet lehet a "csillagok látása", mely az ideghártya mechanikai ingerlésének a következménye. Később a fájdalom és a fénykerülés állandósul, gyermek esetében ehhez gyakran hányinger, hányás, általános rosszullét társul. Az objektív tünetek között a kötőhártyán vérzés, szakadás; a szaruhártyán hámhiány; a szemgolyón belül a szaru- és a szivárványhártya által határolt elülső csarnokban vér fordulhat elő, mely 1-15 százalékban felszívódás után újra és újra visszatérhet. A pupilla torzul, tágabb az ellenoldalihoz képest, reakciói lassabbak, esetleg merev. A szivárványhártyán berepedések, vérzés, gyöki szakadás keletkezhet. A sugártest, valamint a csarnokzug is sérülhet. Ennek másodlagos zöld hályog kialakulása lehet a következménye. A lencse is sérülhet, melynek következtében szürkehályog-képződés indulhat meg. A szemlencse elhagyhatja a helyét. A szoros anatómiai kapcsolat miatt az üvegtest és az ideghártya sérülései egymással összefüggésben vannak. Az ideghártya széli részein gyakori a vizenyő, ennek talaján hónapokkal, évekkel később lyuk képződhet, mely az ideghártya leválásához vezethet. Az ütés következtében az ideghártyán szakadások keletkezhetnek, melyeknek szintén retinaleválás lehet a következménye. Az éleslátás helyének vizenyője (Berlin-ödéma) esetén átmeneti, de jelentős látáscsökkenést tapasztalunk és az ödéma talaján traumás lyuk is keletkezhet. Vérzések is jellemzőek, melyek akár az üvegtesti térbe is betörhetnek, nagymértékű látásromlást okozva. Az érhártyában izolált szakadás, vérzés keletkezhet, melyből később heg lesz, látótér-kiesést okozva. Ha az érhártya szakadása az éleslátás helyét érinti, maradandó látáskárosodás alakul ki. Igen ritkán a látóideg kiszakadhat a szemgolyóból, mely azonnali látásvesztéssel, nagyfokú vérzéssel jár. Előfordulhat a csontos szemüreg sérülése is. A szem mögött keletkező vérömleny súlyos szemideg-kompressziót okozhat. Jellegzetes sérülés az un. blow-out-fraktúra, amely az orbitabemenetnél nagyobb tárgy, pl. teniszlabda által kiváltott hirtelen szemüregi nyomásnövekedés következtében jön létre. A szemüreg csontos fala a leggyengébb részén, általában az alapján törik. A tört végek közé zsírszövet és külső szemizmok "csípődhetnek" be, ez szemmozgás-korlátozottsággal és kettős látással jár. Nyílt sérülések esetén a vezető panasz az ütésérzet, látásromlás. A fájdalom rendszerint kismértékű. A szaruhártyán, illetve az ínhártyán - jobb esetben elöl, rosszabb esetben hátul - teljes vastagságú seb keletkezik az érhártya és az üvegtest előesésével vagy anélkül. Egyéb objektív tünetek a tompa sérülésekéhez hasonlóak.

Kémiai sérülés esetén a szaruhártya és a kötőhártya hámsejtjei elhalnak, a tápláló erek elzáródnak. A szaruhártya határán elhelyezkedő őssejtek - melyek osztódva képesek pótolni az elhalt hámsejteket a szarun - száma csökken, a szaruhártya ereződik, a kötőhártya rákúszik a sérült szaruterületre vagy steril szarufekély, illetve perforáció alakul ki. Később a szem nedvesen tartása is kárt szenved. A kötőhártyán is összenövések keletkeznek, a szemhéj befelé fordulása is kialakulhat. Ha mélyebbre kerül a kémiai anyag, akkor a szaru állományát is tönkreteszi, később állományi homályok alakulhatnak ki, rontva a látást. Ha a szer a csarnokba kerül, a szivárványhártya és a lencse is sérül. A csarnok tartós kémhatásváltozása a szemgolyó összeeséséhez, zsugorodásához, szerkezetének felbomlásához vezet.

Elektromos és sugárzás okozta sérülések változatos szubjektív és objektív tünetekkel járnak. Legjellegzetesebb elektromos sérülés a szürke hályog, de kötőhártya-vérzések, szaruhomályok, ideghártya-vérzés és vizenyő, látóidegfő-ödéma is előfordulhat. A mikrohullám és az infravörös sugárzás is szürke hályogot okozhat. A látható fény az éleslátás helyén vizenyőt válthat ki, melyet később súlyos látásromlással járó sorvadás követhet. Ilyet szinte csak napfogyatkozások után láthatunk. Ívhegesztés miatt kifejezett szubjektív panaszokkal járó kötőhártya-szaruhártya-gyulladás alakulhat ki, amely azonban néhány nap alatt gyógyul.

Tompa sérültet gyógyulás után rendszeresen ellenőrizni kell az esetleges késői szövődmények (pl. másodlagos zöld hályog, ideghártya-leválás, érhártya-szakadás) diagnosztizálása és kezelése miatt. Nyílt sérülések esetén a rendszeres betegkövetésnek szintén óriási jelentősége van, különösen, ha a hátsó szegmentum is sérült. A sérülés, illetve a gyulladás kapcsán az üvegtesti térben, valamint az ideghártya alatt és felett kötőszöveti hegek alakulhatnak ki, melyek miatt esetleg késői műtét is szükséges lehet. Fenti sérülések egy részénél, ahol a kár nagymértékű, a kezelés elégtelen, a szemgolyó zsugorodása, szerkezetének felbomlása indul meg. A sajnálatos végeredmény egy nem látó, 16-19 cm-re zsugorodott látószerv-maradvány lesz.

Tompa, zárt sérülés esetén az első diagnosztikus teendőnk a sérülés körülményeinek pontos tisztázása. Ezt követi egy teljes körű szemorvosi vizsgálat, mely kiterjed a látásélesség, a szem elülső szegmentumának (kötőhártya, szaruhártya, csarnok, csarnokzug, pupilla, lencse) és a hátsó szegmentumának (üvegtest-ideghártya) vizsgálatára is. Ezt réslámpával és különböző lencsékkel végezzük. A hátsó szegment tükrözése pupillatágításban történik és kiterjed az ideghártya széli részeire is. Ha a csarnokban vér van, vagy lencsehomályok, illetve üvegtesti vér korlátozza a vizsgálatot, ultrahangvizsgálatra van szükség. Szükséges a szemnyomás mérése, esetenként látótérvizsgálat is.

Nyílt sérüléseknél először a sérülés körülményeiről (mikor, hol, hogyan történt a sérülés, az esetleges idegen test szennyezett-e, milyen az anyaga, alakja, széle, nagysága, száma, milyen a behatolás energiája) tájékozódunk. A látásélesség vizsgálata mindkét szemre kiterjed az un. szimpátiás ophtalmia kizárása miatt. Ez a kórkép az egészséges szem működését veszélyeztető, a teljes érhártyát érintő un. granulomatózus gyulladás, mely az ellenoldali szem érhártyáját is érintő sérülést követő két hét-egy éven belül indul. Réslámpás vizsgálatot végzünk és tiszta elülső szegmentum esetén indirekt binokuláris szemtükrözést is, mellyel a hátsó rész sérülése, illetve az idegen test jelenléte és helyzete állapítható meg. Radiológiai vizsgálatok (CT, röntgen, MRI) is igénybe vehetők az esetleges idegen test helyzetének meghatározása érdekében. Ha a korábbi diagnosztika nem kielégítő, maximális óvatossággal az ultrahangvizsgálat is elvégezhető.

A vegyi sérülés az egyetlen szemet érő traumatípus, mely a sérülés körülményeinek tisztázása és gondos vizsgálat nélkül igényel azonnali kezelést.