Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a szegény országokban is bárhol alkalmazható, házi szűrővizsgálatot. Méhnyakrák következtében a világstatisztika szerint évente 250 000 nő hal meg, 85 százalékuk igen szegény vagy szegény országban.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban ez a rosszindulatú daganat ma kevesebb halált okoz, mint az emlőrák, a tüdőrák, a béldaganat és a bőrrák együtt. Az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halál azért lett ritkább, mert jó szűrővizsgálati lehetősége van: a Pap-kenet.

Az egyszerűsített elnevezés Giorgios Papanicolaou, az Egyesült Államokban dolgozó, görög származású kórboncnok nevéből származik, aki fél évszázada fölfedezte ezt a módszert. A méhnyak felszínéről vett szövetmintából jól képzett szakemberek megállapítják, hogy van-e ott rosszindulatúan elfajuló sejt.

Egy évtizede a leghíresebb amerikai orvostudományi egyetem, a John Hopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékos konyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi az egészséges sejteknél több fehérjét, és a kevesebb vizet tartalmazó daganatos szövetet.

Az elváltozás néhány napi tanulás nyomán egy ápolónő számára is fölismerhető. Ma Zimbabwétől Thaiföldig, 20 szegény országban folyik a méhnyakrák szűrővizsgálata ezzel a filléres és könnyen kivitelezhető módszerrel, ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával, a gyanús területet megérintve, a kezelés is megoldható.

A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 százalékban hatékony. Az ecetes ecsetelés is kitűnő módszer, legfeljebb gyakrabban jelez kórosnak tűnő elváltozást, mint a Pap szövetminta, de az utóbbihoz bonyolult laboratóriumra és magasan képzett szakemberekre van szükség.

A VIA/cryo technika, ahogy az új, olcsó eljárást nevezik, bárhol, minimális oktatással elindítható. Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a mindenütt könnyedén bevezethető eljárást, és így a súlyos, rosszindulatú daganatos betegség korai fölismerése és kezelése világszerte megoldható.