Milyen tünetek utalhatnak agydaganatra?

A jó- és rosszindulatú, a primer és az áttétes agydaganatok azonos tüneteket is produkálhatnak. Ennek az a magyarázata, hogy amíg más szervek (tüdő, máj, vese, stb.) esetében egy esetlegesen kialakuló tumornak „van helye” a növekedésre, addig a fejben a koponyacsont nem enged teret a tágulásnak, ebből adódóan bármilyen eredetű legyen is a tumor, előbb-utóbb nyomásfokozódás eredményez az agyban, ezáltal – elhelyezkedésétől függően – képes konkrét vagy általános panaszokat okozni, valamint károsítani az agyfunkciókat.

A lehetséges panaszok olyan sokfélék, hogy csupán ezek alapján nem lehet egyértelműen agydaganatra gondolni, hiszen a tüneteket számos más betegség is kiválthatja.

Az egyik leggyakoribb tünet(csoport) a fejfájás, ami ugyancsak sokféle lehet aszerint, hogy általános vagy körülírt, illetve melyik területen és milyen intenzitással jelentkezik. Jellemző lehet, hogy az agyban lévő liquor (agyfolyadék) átmeneti fokozódásakor (tüsszentés, köhögés) erősödik a fájdalom. Az agydaganatban szenvedő betegek gyakran ébredést követően élnek át erős fejfájást, amelyen a mindennapokban használatos fejfájás-csillapítókkal nem tudnak úrrá lenni. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egy agydaganat nem minden esetben okoz állandó fejfájást, azaz fordítva is igaz: a fejfájás hiánya sem zárja ki egy agytumor meglétét. Természetesen a fejfájásnak számos egyéb kiváltó oka is lehet, de feltétlenül indokolt az ismételten jelentkező panaszok tisztázása.

Általános tünetként említhető a szédülés, a hányás és a hányinger, amit jellemzően ugyancsak a koponyaűri nyomásfokozódás vált ki, s a reggeli órákban szintén erősebb lehet, majd a nap folyamán enyhülhet.  Egyes esetekben a hányást nem előzi meg hányinger sem, hirtelen fellépő sugárhányás is jelentkezhet. Olyan látásproblémák is kialakulhatnak mint az átmeneti keringészavar következtében váratlanul fellépő látásvesztés (obscuratio), a kettőslátás, a pupillaszűkület,  a pupillatágulat vagy egyéb látászavarok.

Figyelmeztető jel egy epilepsziás roham, a tudatzavar, a személyiségváltozás, a viselkedés megváltozása, öncélú, indíték nélküli cselekedetek előfordulása, korábban nem tapasztalt érzelmi labilitás, az értelmi és koncentrációs képesség megváltozása, beszédzavar, memóriakiesés. Súlyosabb esetekben  teljes beszédképtelenség, bénultság, látótércsökkenés is jelentkezhet.

Amennyiben jelentős az agyi nyomásfokozódás, beékelődés jöhet létre: ilyenkor az agyi állomány egy része bepréselődik, illetve beszorul az öreglyukba, vagyis abba a nyílásba, ahol az agy kapcsolódik a gerincvelőhöz, illetve a koponya alsó felszíne ízesül a legfelső nyaki gerinccsigolyához. A beékelődésnek kezelés nélkül a létfontosságú funkciók – például a légzés – leállása miatt akár halál is lehet a következménye.