A közönséges pohánka más néven hajdina a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó egyéves növény, melynek a legértékesebb része a virágos leveles szár és a három élű, barnás színű makkocska, mely egyben a termése.  Gyakran használt nevei közé tartozik még a pohánkának a haricska, pogány gabona, tatárka, tönkő és a kruppa is. A növény Közép-Ázsia mérsékelt égövi területeiről származik, melynek elterjedése Európában a török illetve tatár népeknek a közvetítésével került be. Jelenleg, míg a hajdina hazánkban csak takarmánynak számit, addig Oroszországban nemzeti ételnek tekintik.  Nem csak Oroszországban terjedt el a hajdina fogyasztása, de már Németországban és Ausztriában is előszeretettel alkalmazzák.

Hatóanyagai:

A növény felbecsülhetetlen értékét a magas rost tartalom, a fehérje tartalom és a rutin nevű hatóanyag szolgáltatja. A hajdina rost tartalma 17-20 %, a fehérje tartalom pedig 6,8-15,1 %, mely legnagyobb mennyiségben lizinből tevődik össze. A magas rost tartalomnak köszönhetően a hajdina növeli a bél perisztaltikáját, alkalmas a székrekedés kezelésére, valamint egyes daganatok megelőzésében részt vesz. A hajdina hatóanyagai közül a rutin a legjelentősebb, mert a növényi szervek, mint egy 5 %-ban tartalmazzák. A rutin fokozza az érfal rugalmasságát, valamint javítja a perifériás vérellátást, csökkenti a vénás pangást és kedvezően hat a nyirokáramlásra. Kiválóan hat a kapilláris vérzések okozta egészségkárosodás ellen is. A rutin fontosságát az is bizonyítja, hogy a népi gyógyászatban a magas vérnyomás kezelésére alkalmazták. A rutin mellett a hajdinában megtalálhatóak még a flavonoid típusú vegyületek, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek is. A vitaminok szempontjából a növény igen gazdagnak tekinthető, mert jelentős az E-, B1- és a B2-vitamin tartalma. A hajdina igen kedvező ásványi anyag összetétellel rendelkezik. A növénynek magas magnézium, kálium és a kalcium tartalma mellett alacsonynak számit a nátrium tartalma. A nyomelemek közül nem elfelejtendő megemlíteni a vas, cink és réz tartalmat sem. A magas cink tartalomnak köszönhetően a hajdina szerepet játszik a HDL-koleszterin (jó koleszterin) képzésében, melynek szintén érvédő hatása van, mint a rutinnak.

Fontos tudnivaló, hogy a hajdina fogyasztása során kialakulhat az úgy nevezett fagopirizmus (pohánka-mérgezés), mely a fagopirin felhalmozódása miatt alakul ki. A fagopirin egy antraglikozid típusú vegyület, mely fotoszenzibilitást (fényérzékenységet) okozhat (Az orbáncfűnek is ilyen hatása van). A fagopirin a bőrt fényérzékennyé teszi, és a napfény hatására bőrpír vagy gyulladás jelenhet meg. Az allergiás reakciót a pigment szegény bőrrész, a festékanyag (mely a héjban található meg) és a tartós napfény egyidejű hatása okozhatja. A fényérzékenységet a hajdina héjában lévő fényérzékenyítő vörös festékanyag válthatja ki, mely meleg vízben kioldódik. Ezért szükséges a hajdinát meleg vízben mosni, öblíteni vagy főzés során képződött habot leszedni, a nyákot leöblíteni.