Még
hogy gyermekkori infarktus nem létezik! Való igaz, nem éppen a kicsik
jellegzetes betegsége a koszorúerek trombózisa, elzáródása, és az ennek
következtében kialakuló szívizomelhalás. |
Vigyázz a szívére!
De hát az orvostudományban, mint tudjuk, nincs lehetetlen. Az
alábbiakban olyan érdekes - szerencsére ritka - érbetegségekről lesz
szó, melyek súlyosabb formái bizony a felnőttek infarktusára emlékeztető tüneteket okoznak.
Rossz csatornázás
A koszorúerek finom hálója egy bonyolult és rendkívül sérülékeny
szerkezetet alkot. Minden egyes fő- és mellékcsatornájának megvan a maga
feladata, a maga vérellátási területe. Mint a szervezet méhen belüli
kifejlődése során annyi mindenben, az emberi test már e hálózat
kiépítésénél is követhet el szarvashibát. Magyarán, a koszorúereknek is
lehetnek veleszületett rendellenességei, de mint a bevezetőnkben már
említettük, szerencsére ritkán. Előfordulhat, hogy a két fő koszorúér
közül az egyik, a bal nem az aortából (a szívből kilépő legnagyobb
verőérből) ered, hanem a kisvérkört ellátó, a tüdőbe menő másik fontos
érből, az artéria pulmonalisból. A jobb koszorúérrel sosincs baj, az az
aorta kezdeti szakaszából indul és normálisan is fut le, oszlik kisebb
ágakra, és látja el vérrel a szív jobb felét.
Ez, a három felfedezőjéről Bland-White-Garland szindrómának nevezett
kór a méhen belül még nem okoz bajt. Ám a megszületést követően a
szívüregben úgy alakulnak a nyomásviszonyok, hogy a kórosan eredő bal ér
nem képes elegendő vért passzírozni a szívizmot ellátó kis erekbe.
Ennek következtében - már csecsemőkorban - tönkremehet, elhalhat a
szív ezen ér által vérrel rosszul ellátott szakasza.
Diagnózis érfestéssel
E súlyos betegség tünetei nem látványosak - és ezért bizony gyakran
rosszul vagy későn állítják fel a diagnózist. Nem egyszerű e betegséget
felfedezni, mert a szív vizsgálata, hallgatódzása nem elég informatív,
és bár a mellkasröntgen
és az EKG-vizsgálat valamivel közelebb visz, de még az ultrahanggal sem
olyan könnyű pontosan megállapítani a bajt. Néha csak a katéteres,
érfestéses eljárások segítségével lehet felállítani a pontos diagnózist.
Ráadásul, ha kis számban is, az orvosi szakirodalomban az évek során
ismertettek számtalan más fajta koszorúér fejlődési rendellenességet,
így például a közös törzzsel eredő bal és jobb koszorúér
ágakat, az egyik oldali, ki sem fejlődött szíveret, a rendellenes
lefutású koszorúereket. Ezek mind hasonló tünetekkel (is) járhatnak. És
hogy még komplikáltabb legyen a helyzet,
a koszorúerek eltérései összefonódhatnak más szívhibákkal,
billentyű-rendellenességekkel,
a szívüregek kóros anatómiájával. Ezeket gyógyítani sem könnyű.
Először is időben fel kell ismerni a kórt, még mielőtt a vérellátási
zavar miatt jóvátehetetlenül sérül a szív. Ezt követően bonyolult
érsebészeti eljárásokkal próbálkoznak, váltakozó sikerrel.
Öröklődő és szerzett
Bár kétségtelenül nem tartozik szorosan a gyermekkori koszorúér
betegségek témájához, de nem hagyhatók figyelmen kívül a különböző
öröklődő és szerzett zsír-anyagcserezavarok sem.
A kóros vérzsír értékekről számtalan vizsgálat során bebizonyosodott, hogy már gyermek- és kora felnőttkorban felelőssé tehetők a korai érelmeszesedésért és annak következményeiért, a magas vérnyomásért és a szívinfarktusért.
Fiatal felnőttkorban infarktuson átesett szülők gyermekeit vizsgálták
nagy számban, és kiderült, hogy az ő vérükben jelentős százalékban
magasabb bizonyos kockázatot jelentő zsírfajták
koncentrációja. Egyes vérzési és alvadási zavarok is hajlamosítanak
trombózisképződésre. Ezek kétségtelenül orvosi ritkaságok - de azért
előfordulnak. Ritkán, de baj lehet. Vigyázni kell a szívre - időben és
rendszeresen kell ellenőriztetni. Még gyermekkorban is.
Egy rejtélyes kór
Csak az utóbbi évtizedekben került a figyelem központjába egy olyan
kór, melyről egyre többet, de még mindig nem eleget tudunk: ez a
Kawasaki-szindróma. Japánban írták le először a II. világháború után,
máig ott betegszenek meg Kawasaki-szindrómában a legtöbben. Pontos okát
nem ismerik, vírusfertőzést és kóros immunológiai folyamatokat sejtenek a
háttérben. A lázzal, a nyirokcsomó-duzzanattal, a változatos bőr-
és nyálkahártyatünetekkel, valamint az egyéb szervek érintettségével
járó betegségről azért ejtünk most szót, mert aránylag gyakran kíséri
érbetegség - elsősorban a koszorúerek elváltozása. Vaszkulitis
(érgyulladás), aneurizma (helyi értágulat) és trombózis (vérrög okozta
érelzáródás) lehet a betegség részjelensége - tehát akár valódi
infarktust is okozhat. Megjegyzendő, hogy más szervek artériáit, például
a vese ereit is megtámadhatja, de tapasztaltak már szívizom- és
belhártya-gyulladást is. Nem csak az okát, de a pontos ellenszerét sem
ismerjük. Bizonyos, immunrendszert
erősítő szereket és gyulladáscsökkentőket adnak, melyek csak akkor
hatásosak, ha időben elkezdik (tehát időben felismerik), és kellő ideig
folytatják a kezelést. Amennyiben a betegség a koszorúereket is
megtámadja, akkor igen komoly károsodással, az esetek mintegy két
százalékában halálos kimenetellel kell számolni.
|
|
Kapcsolódó hírek:
Köszvény
Májbetegségek tünetei
Gyomor- és nyombélfekély
Dr. Zacher Gábor felhívása