Infarktus
(másnéven: szívinfarktus, akut myokardiális infarktus, AMI)
Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen
meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom
általában egy területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának
legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses)
beszűkülése. Gyakori, hogy az ún. ateroszlerotikus habossejtek által az
érbelhártya alatt okozott zsírpárna (ateróma = kásadaganat)
kifekélyesedése és helyén vérrög képződése zárja el a koszorúereket.
Előfordulás
A tünetszegény, sőt "néma" infarktusok nagy száma miatt
gyakoriságát nehéz megbecsülni. Magyarországon évente mintegy 30 000
friss akut miokordiális infarktussal kell számolni, főként a középkorú férfiaknál
vezető halálok. Felnőtteknél minden öt halálesetből egy szívinfarktus
következménye. Férfiaknál négyszer gyakoribb, a női változókor után a
nemi különbségek kiegyenlítődnek.
Okok
A szívinfarktus okai lényegében megegyeznek az érelmeszesedés okaival, illetve rizikófaktoraival. A legfontosabbak:
- Dohányzás,
- Magas vérnyomás,
- Zsíros étrend,
- Vérzsír-eltérések (alacsony "jótékony" HDL-koleszterin, magas "ártó" LDL-koleszterin szintek a vérben),
- Cukorbetegség,
- Nőknél ösztrogénhiány (változókor, petefészkek eltávolítása),
- Stresszes életvitel,
- Genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult,
- Elhízás,
- Mozgásszegény életmód,
- Horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás,
- Hirtelen szokatlanul nagy fizikai igénybevétel. Ezért tipikus a téli hólapátolás közbeni rosszulléttel bekövetkező infarktus.
Tünetek
Jellemző tünete a szegycsont (sternum) mögötti fájdalom,
aminek intenzitása rendkívül változatos lehet. A kisujj irányába
sugárzó, bénító erejű fájdalomtól a teljes tünetmentességig bármi
előfordulhat. A "néma infarktus" főként idősekben és cukorbetegeknél
fordul elő. A fájdalom kisugározhat a karokba, vállba, állkapocsba,
fogakba, vállba, hátba, sőt a hasba is. Az is előfordulhat, hogy a
fájdalom csak valamelyik a szívtől távolabbi helyen, a kisugárzásnak
megfelelően jelentkezik. A fájdalom jellemzően 20 pernél is tovább tart,
és nitroglicerinre - a koszorúér-görccsel (angina pectoris) ellentétben
- nem, vagy csak alig enyhül. A fájdalom olykor görcsös, vagy erős
nyomásszerű. Társuló tünetek lehetnek: légszomj, köhögés, szédülés,
eszméletvesztés, hányinger, hányás, erős izzadás, félelem, szorongás.
Kórlefolyás
A beteg sorsa attól függ, hogy:
- mekkora
szívizomterületet ért az elhalás. Ez részben attól függ, hogy mekkora
ellátási területe van az elzáródott érszakasznak, illetve az is nagyon
fontos, hogy milyen gyorsan sikerül újra megnyitni az adott érszakaszt,
ha egyáltalán van erre esély, elkerülve ezzel az adott izomterület
elhalását. Tehát nagyon fontos a mielőbbi szakellátás, itt a percek is
számítanak! "The time is muscle" - az idő izom -, ahogy a kardiológus
szakma tartja. Masszív infarktus esetén heveny keringési elégtelenség,
szív eredetű ("kardiogén") shock állhat be, aminek halálozási aránya
igen magas. Kisebb terület elhalása esetén szívelégtelenség nem
következik be, a betegség prognózisa csak a társuló alapbetegség
függvénye. Ismétlődő kisebb infarktusok a működő izomsejtek elfogyását,
lassan kialakuló keringési elégtelenség következik be.
- A kilátások
másrészt attól is függ, hogy okoz-e a szívizom-elhalás életveszélyes
ritmuszavart? Ritmuszavarokat az ingerképző, ingerületvezető rendszer
károsodása és a rendellenes helyen kialakuló ingerképző gócok működése
("ektópiás ingerképzés") okozhat.
Diagnózis
- A vérnyomást megmérik, de nem lehet belőle megállapítani az infarktust, a pulzus általában szapora.
- Elektrokardiográfia:
A szívinfarktusnak jellemző EKG-jelei vannak, melyek az orvos számára
jól felismerhetők. EKG segítségével pontosan behatárolható az elhalt
terület elhelyezkedése és a szívizomelhalás kiterjedése. A társuló
ritmuszavarok és azok veszélyessége is pontosan megítélhető.
- Enzimvizsgálatok:
Bizonyos enzimek (kreatinin-foszfokináz, tejsav-dehidrogenáz stb.)
vérből történő meghatározása igazolja a szívizom elhalását, de csak
órákkal-napokkal az izomelhalás után. Ezért az enzimvizsgálatok a
diagnózis utólagos bizonyítására alkalmasak.
- Szívkatéterezés:
Szívkatéterezés során vékony csövet vezetnek fel a comb fő artériáján
keresztül a koszorúerek szájadékához. Ha kontrasztanyagot fecskendeznek a
katéterbe, röntgenképernyőn kirajzolódik az elzáródás helye. A
katéteren keresztül vérrögoldó gyógyszert szoktak adagolni. Ha a
beavatkozásra a szívrohamot követő 6 órán belül kerül sor, a szívizom
elhalása megelőzhető lehet. Ma a közvetlen vérrögoldás jelenti a
szívinfarktus gyógyításának legígéretesebb módszerét.
- Echokardiográfia:
A szív ultrahangos vizsgálata inkább az infarktus következményeinek
vizsgálatára használatos. Előfordulhat, hogy a szívüreg zsákszerűen
kiboltosul (aneurizma), mely gyengíti a szív teljesítményét,
vérrögösödésre teremt kockázatot, és ki is szakadhat! Az
echokardiográfiával kimutatható efféle elváltozások nyomán szívsebészeti
beavatkozásra is sor kerülhet, a szív ép működésének megőrzése
érdekében.
Kezelés
A
kezelés legfontosabb elemei:
- Oxigén adása
orrszondán keresztül, fájdalomcsillapítás, az érelzáródás oldása a
vérrög felooldásával (trombolízis), a ritmuszavarok megelőzése illetve
kezelése, a keringési elégtelenség megelőzése.
- Fájdalomcsillapítás:
Kábító fájdalomcsillapítókat (morfinszármazékok) közvetlenül az
infarktus idején és után alkalmazzák, mert a fájdalmat erős
nyugtatóhatás mellett hatékonyan enyhítik, és csökkentik a shock
kialakulásának veszélyét.
- A ritmuszavarok megelőzése akut szakban például intravénásan adagolt, úgynevezett béta blokkolókkal, lidocainnal lehetséges.
- A trombolízis során
infúzióban kapja meg a beteg azt a szert, ami feloldja a
koszorúserekben lévő alvadt vérrögöket (thrombus). A szívkatéterezés
alkalmazása a diagnózisnál leírt módon folyik.
- Infarktus után
először ágynyugalomra van szüksége a betegnek. Ebben az időszakban
természetesen gondoskodni kell a trombózis megelőzéséről is.
Szövődménymentes esetben a harmadik nap a beteg lassan felkelhet,
mozoghat, természetesen orvosi felügyelettel, és állapotának megfelelően
gyógytornász vezetésével folyamatosan alkalmassá válik a mindennapi,
megszokott mozgásra, később állapotának megfelelő, rendszeres sportra.
- Rehabilitáció:
Fontos, hogy a beteg a Megelőzésben leírtaknak megfelelően folytassa
életét, ezen belül is főképp az egészséges mértékű testmozgás
elengedhetetlen. Mindez lehetővé teszi az elzáródott ereket helyettesítő
új erek képződését (revaszkularizáció).
Megelőzés
A legfontosabb teendők a szívinfarktus megelőzésében:
- A testsúly normális szinten tartása.
- Rendszeres testmozgás.
- Egészséges
zsírszegény, többszörösen telítetlen zsírsavakban és vitaminokban
gazdag, koleszterinben szegény étrend. A rostos ételek fogyasztása is
csökkenti a kockázatot.
- A dohányzás teljes mellőzése.
- Mérsékelt kávé- és alkoholfogyasztás.
- Középkorú férfiaknál és változókorban lévő hölgyeknél rendszeres - legalább évenkénti - vérzsír, vérnyomás ellenőrzés.
- Stresszkerülő életmód.
- Az esetleg fennálló hajlamfokozó betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) fegyelmezett és szakszerű gondozása.
- A horkolás nyomán esetleg kialakuló éjszakai légzéskimaradás kivizsgálása és kezelése.
Gyógyulási esélyek
Sajnos, a szívinfarktus közvetlen életveszélyt jelent. Az
érelzáródás oldásának bevezetésével a betegség halálozási aránya
(letalitása) világszerte 22%-ról 11%-ra csökkent. Az eseteknek mintegy
harmadában az infarktus ismétlődésére lehet számítani!
Hasznos tudnivalók
A stressz által kiváltott hirtelen vérnyomás-emelkedés szakítja fel
leggyakrabban az érbelhártya alatti aterómákat. Ezért tartják az
infarktust "menedzserbetegségnek". Ezért is rendkívül fontos az
életvitel, a célok és lehetőségek racionális felmérése a pályaválasztás
és a kitűzött karriercél vonatkozásában.
Bizonyos gyógyszerek csökkentik a szív oxigénigényét
(béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók), melyek igen hasznosak
lehetnek az ismétlődés megelőzésében.
A megelőzés legfontosabb módszere az egészséges mennyiségű testmozgás.
Erre leginkább a jól adagolható mozgásformák javasoltak, melyek
gyakorlása során a betegnek nem kell a saját testsúlyát tartani. E
céloknak leginkább az úszás és a szobakerékpározás felel meg.
Nőknél az ösztrogének hiánya felgyorsítja az érelmeszesedést. Ezért is szükséges a változókor helyes gondozása.
A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az első 6 órán
belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély.
Ezért már bizonytalan tünetek esetén is minél hamarabb keressünk fel
szakembert, hívjunk segítséget!
Kapcsolódó hírek:
Köszvény
Májbetegségek tünetei
Gyomor- és nyombélfekély
Dr. Zacher Gábor felhívása