A dohányzás az egyik legfontosabb oka az urotélium rákjának, ezen belül is főleg a húgyhólyagdaganatnak. Az erős dohányosoknál 20-40-szer nagyobb e betegség kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál.

Más mérgező kémiai anyagokkal történő hosszú távú érintkezés is szerepet játszhat e daganattípus kialakulásában, így bizonyos festék- vagy lakkalkotórészek (pl. az aromás aminok, a nitrozo-vegyületek, a polyvinil-klorid) és bizonyos gyógyszerek (mint a phenacetin, cyclophosphamid) is.

A táplálkozási tényezők közül a mesterséges édesítőszereket gyanúsítják, de fontos kiváltó tényező lehet a húgyhólyagot illetve környékét ért sugárhatás is -, ami például lehet egy végbéldaganat terápiájának része. Mindezek mellett szerepet tulajdonítanak az ún. krónikus irritációnak is, amit okozhat például a vese- vagy hólyagkő, de ismétlődő vagy gyakran visszatérő gyulladás is.

A húgyhólyagdaganat fő és legáltalánosabb tünete a véres vizelet vagy ritkábban a "dysuria" a gyakori kínzó vizelési inger. A legtöbb beteg emiatt fordul orvoshoz, de ritkán visszatérő húgyúti fertőzések, esetleg kismedencei fájdalom miatt kerül a beteg további kivizsgálásra. Előfordulhat, hogy az áttétek okozta tüneteket fedezik fel először.

Fizikális vizsgálatot és vizeletvizsgálatot követően a diagnózis fő eszköze a cystoscopia, azaz a húgyhólyag-tükrözés. Ennek során katéter-szerű vékony csövet vezetnek be a húgyhólyagba, melynek segítségével - a többi endoszkópos, azaz tükrözési-eszközhöz hasonlóan - az orvos szó szerint bepillantást nyer a húgycső és a húgyhólyag belsejébe, tehát láthatóvá válik húgyhólyag belső felszíne. Emellett ezen eszköz segítségével a gyanúsnak vélt területekből szövettani minta is vehető, sőt a kisebb elváltozások akár el is távolíthatók. A cystoscopon keresztül történő szövettani mintavételt nevezi a szaknyelv TUR-nak, azaz transuretralis resectionak, magyarul húgycsövön keresztüli kimetszésnek.

Ezen kimetszett szövetek, szövetdarabok mikroszkópos szövettani vizsgálata dönti el a beteg további sorsát. Amennyiben "csak" gyulladás igazolódik, megfelelő specifikus antibiotikus kezelés következik. Ha azonban rosszindulatú daganatot ír le a szövettani értékelés, akkor annak a környező szövetek felé való kiterjedtsége és a sejtek differenciáltsági, érettségi foka (szövettani-grade) dönti el a további teendőket.

A daganat kiterjedtsége (stádiumok):
A húgyhólyagdaganatok 70-80 százaléka felületes (superficialis), azaz nem terjed be a hám alatti izomrétegbe. Sajnos az esetek nagyjából tizedében egyszerre több helyen is fellép daganatos elfajulás, ilyenkor multiplex tumorral állunk szemben.

A prognózist - tehát a betegség lefolyását, kimenetelét - is elsősorban a daganat környező szövetekbe terjedésének (inváziójának) mélysége határozza meg. Emellett azonban fontos prognosztikus tényező az úgynevezett grading, azaz a daganat differenciáltságának (érettségének) foka is.

A "Grade" I-IV jelöléssel a nagyon jól, jól, kevéssé- és nem differenciált daganatokat különítik el a részletes szövettani leírások. A Gr-I. tumor a nagyon jól differenciált, azaz majdnem érett, egészséges sejtekből áll, míg a Gr-IV. daganatsejtek tejesen éretlenek, ami egyben azt is jelenti, hogy igen rosszindulatúak.

A kis kiterjedésű, s már a cystoscopiával is teljes egészében eltávolított, jól differenciált (érett) daganat esetén az urológus háromhavonta kontrollvizsgálatot javasol.

A mélyebbre terjedés illetve differenciálatlan daganat esetén további vizsgálatok szükségesek a további, kiegészítő terápiás beavatkozások - műtét, sugár- vagy kemoterápia - előtt. Ilyenkor meg kell vizsgálni a húgyhólyag környezetét, sőt a kismedencét is, nem csak ultrahanggal, hanem CT-vel vagy akár MRI-vel is. E leletek segítségével zárható ki vagy diagnosztizálható a már szabad szemmel is észlelhető környezeti ráterjedés vagy áttétképződés például a kismedencei nyirokcsomókba. Ezek mellett ki kell zárni a távolabbi áttétek lehetőségét is, így szükséges egy mellkas-röntgen, egy hasi-ultrahang- és egy csontizotóp vizsgálat is.