- Étkezési szokások, életmód megváltoztatása
- Koleszterincsökkentő diéta:
Zsírok arányának csökkentése: az elfogyasztott táplálék kevesebb, mint 30%-a legyen,
- Telítetlen zsírok arányának növelése,
- Koleszterin mennyisége ne haladja meg a 300 mg/nap mennyiséget,
- Testsúly
normalizáló diéta, ez nagyjából azt jelenti, hogy mindaddig legyen
kisebb a kalória bevitel (kb. 1500 Kcal/nap), amíg az ideális testsúlyt a
páciens el nem éri,
- Növényi rostok fogyasztása,
- Tengeri halak fogyasztása, mivel omega-3 zsírsavban gazdagok.
- Másodlagos formánál az alapbetegség megszűntetése,
- Egyéb rizikótényezők kezelése,
- Rendszeres
testmozgás: heti 4-5 alkalommal 20-30 perces terhelés, melynek során még
kellemes mértékig megemelkedett pulzusszám kb. 120-150/min, légzési
frekvencia, verejtékezés észlelhető. Leginkább javasolt ilyen
mozgásforma az úszás, futás, kerékpározás vagy egy gyors séta
- Dohányzás elhagyása,
- Gyógyszeres
kezelés: A hiperkoleszterinémiák esetében elsőként választandó szerek a
statinok, a hypertrigliceridaemiákban pedig a fibrátok. Ha statin
kezelés mellett a triglicerid szint magas marad, fibráttal egészíthető
ki a terápia.
Itt kellene kitérni arra, hogy milyen célértékeket várunk el a
különböző betegcsoportok esetében. A II. Magyar Terápiás Konszenzus
Konferencia 2005 novemberében kiadott irányelvei alapján a betegeket
három kockázati osztályba sorolhatjuk:
- Nagy kockázatú
betegek: ezen belül igen nagy kockázatú betegek, akiknél
szív-érrendszeri betegség és legalább egy az alábbiak közül
(cukorbetegség, dohányzás, metabolikus tünetcsoport, heveny koszorúér
betegség) szerepel.
- Közepes kockázatú betegek
- Kis kockázatú betegek
A különböző kockázati csoportokba való besorolás szempontjai igen
bonyolultak, ezért ezek részletezésére nem térnék ki. A lényeg, hogy a
cukorbetegség, valamilyen már létező érbetegség, dohányzás, illetve a
vérzsírokon kívül egyéb labor érték eltérések növelik a kockázatot,
rontják a várható élettartamot.
Az életmód-változtatás után gyógyszeres kezelés indokolt, ha az
egyes kockázati csoportokban a paciens vérzsír értékei meghaladják az
alábbiakban feltüntetett (mmol/l-ben megadott) értékeket.
|
összkoleszterin |
LDL-koleszterin |
Triglicerid |
HDL-koleszterin |
Igen nagy kockázat |
6,5 |
4,1 |
4,5 |
1,3 |
Nagy kockázat érbetegséggel |
5,2 |
3,4 |
2,3 |
1,3 |
Nagy kockázat érbetegségi tünet nélkül |
5 |
3 |
2,3 |
1,3 |
Közepes kockázat |
4,5 |
2,5 |
1,7 |
1,3 |
Kis kockázat |
3,5 |
1,8 |
1,7 |
1,3 |
|
Statinok:
(Hidroximetil-glutaril-CoA reduktáz gátlók). Gátolják a májsejteken
belül a koleszterin képződés legfontosabb enzimét. A leghatásosabb
LDL-szint csökkentő szerek.
Néhány példa a
forgalomban lévő hatóanyagokra: atorvastatin, fluvastatin, lovastatin, pravastatin, simvastatin, rosuvastatin.
Mellékhatásai: Leggyakrabban emésztőrendszeri, ill. központi
idegrendszeri panaszok (fejfájás, alvási-, látási zavarok, szédülés,
pszichés zavarok), allergiás reakció, ritkán bőrkiütés, fényérzékenység,
hajhullás, labor eltérések: kreatin phosphokináz (CPK) emelkedés
transzaminázok szintjének emelkedése, májgyulladás (hepatitisz),
epepangás, izomgyulladás, izomproblémák (myopathia, myositis),
szájszárazság, vérkép eltérések, autoimmun jelenségek.
Az esetlegesen kialakuló súlyos izomproblémák, látási zavarok
megelőzése miatt rendszeres labor kontroll: transzamináz és CPK
ellenőrzés, valamint szemészeti vizsgálat szükséges.
Az
izomproblémák (myopathia) veszélyét emeli, ha egyidejűleg
cyclosporin, fibrát, nicotinsav, erythromycin, klaritromicin tartalmú
szerek szedése folyik.
Ellenjavallt: májbetegség, izombetegség, terhesség, szoptatás
esetén, gyermekkorban esetén. A statinok és fibrátok kombinációja
általában ellenjavallt, mert súlyos izomprobléma (myositis syndroma)
alakulhat ki.
Fibrátok:
Sokrétű hatásúak, fokozzák a trigliceridben gazdag lipoproteinek lebontását, ill. emelik a HDL-koleszterin szintjét.
Forgalomban lévő hatóanyagok: bezafibrat, fenofibrat, gemfibrozil, ciprofibrát.
Mellékhatás: időnként gyomor-bélrendszeri zavarok, hajhullás,
potencia zavarok, izomproblémák (myopathia, myositis-syndroma),
epekövesség, nagyon ritkán allergiás reakció.
Együttes adása kerülendő: sulfonylurea- és kumarin-származékokkal.
Ellenjavallt: veseelégtelenség, májbetegség, epekövesség, terhesség, szoptatás esetén.
Epesav kötő gyanták:
A vékonybélben epesavakat kötnek meg, ezáltal a májsejtek több LDL-koleszterint hasznosítanak, ezért a vérszintjük csökken.
Forgalomban lévő készítmények: cholestyramin, colestipol.
Általában statinokkal együtt, kombináltan használják, azonban
gyakori gyomor-bélrendszeri mellékhatásai miatt csak igen ritkán kerül
rá sor.
Probucol: Szintén az epesavak kiürülését segíti elő, a
koleszterin-szintet 20%-kal csökkentheti, de sajnos a HDL-koleszterin
arányát kedvezőtlenül befolyásolja. Xantomák, xanthelasmák
visszafejlesztését is kimutatták vele. Antioxidáns hatása is van.
Nikotinsav:a zsírsejtekben gátolja a zsírbontást. Elsősorban a triglicerid szintet csökkenti.
Halolaj (omega-3 zsírsavak)
Ezetimib:
A koleszterin vékonybélből való felszívódását gátolja, úgy hogy más
anyagok felszívódását nem gátolja, ellentétben az epesav kötő
gyantákkal.
Elsődlegesen az LDL-koleszterin célérték elérése fontos, másodsorban
a HDL-koleszterin emelése, és harmadsorban a triglicerid érték
normalizálása.
Ennek megfelelően emelkedett vérzsír értékek esetén elsőként statin
adása indokolt, ha szükséges a terápia ezetimibbel kiegészíthető, ha a
triglicerid szint még ezek mellet sem normalizálódik, fibrátok, esetleg
nikotinsav hozzáadása szóba jöhet.
Kapcsolódó hírek:
Köszvény
Májbetegségek tünetei
Gyomor- és nyombélfekély
Dr. Zacher Gábor felhívása