A gyomor horog alakú, a nyelőcső és belek között helyet foglaló tágulat. A gyomor
főbb részei:
a gyomorszáj, a rekesz bal kupoláját kitöltő ún. fundus, mely mindig
tartalmaz levegőt (ezt nevezzük gyomorléghólyagnak), majd a gyomortest,
végül a gyomor antrum (antrum=üreg, barlang) és pylorus
(pylorus=gyomorzár) része következik. A gyomor két fala a gyomor két
élében találkozik egymással, így megkülönböztetünk nagy és
kisgörbületet. A gyomorból kiinduló daganatok nagy része a gyomor felső
harmadából indul ki, amely sokkal agresszívebb módon terjed, mint a
gyomor alsóbb részeiből kiinduló. A gyomorrák Magyarországon
nem gyakori, viszont Japánban vezető halálok.
Maga a gyomorrák - szerencsére - nem tartozik a leggyakrabban
előforduló daganatok közé (4-6. a sorban, megelőzik a tüdő, a prosztata,
az emlő, a fej-nyak régió és a bélrendszer daganatai is), de a
rákhalálozási statisztikában évtizedekig a világelső volt. Sőt! Japánban
-ahol előfordulása is gyakoribb, mint máshol a világon- még ma is
vezető halálok! Magyarországon és Európában ma már férfiakban a
gyomorrák eredetű rákhalálozás 9., nőknél a 11. helyén áll.
A gyomordaganatok 37%-a a gyomor felső harmadában helyezkedik
el,ezek azonban agresszívebbek, rosszabb a lefolyásuk, 5 éves túlélésük
jóval rosszabb, mint a lejjebb, a gyomor középső és aló harmadában ülő
daganatoké (a középső harmadból indul ki a gyomorrákok 20%-a, az alsó
harmadból pedig kb. 30%-a). Ezek mellett ún. diffúz, azaz az egész
gyomorfalat beszűrő daganatok is előfordulnak kb.12%-ban, ez utóbbiak
prognózisa (azaz kimenetele, lefolyása) a legrosszabb.
A betegek átlagéletkora 60-65 év, de ez sajnos néhány évtizede az egyre fiatalabb korosztályok felé tolódik!
Tünetek
Sokszor csak nagyon későn jelentkeznek. Általában bizonytalan
gyomortáji panaszok, vagy gyomorfájás, savas gyomorégés, súlyosabb
esetben étvágytalanság, fogyás, vagy néha (az emésztett vér miatt
fellépő) fekete, ún. szurokszéklet viszi a beteget orvoshoz.
Mivel ilyen későn okoz tüneteket, és sajnos azokkal sem megy a
páciens (főleg a magyar beteg) mielőbb orvoshoz, a diagnózis idején a
gyomorrákok 60%-a(!) már IV. stádiumú, azaz helyileg ráterjedt a
környező nyirokcsomókra, egyéb szervekre, vagy már távoli áttéteket ad.
Ilyenkor pedig a ma még egyetlen, teljes gyógyulást hozó beavatkozás,
azaz a műtét már nem végezhető el!
Diagnózis
Fő, és szinte egyetlen eszköze a gastroscopia, azaz a gyomortükrözés.
Ez a vizsgálat inkább kellemetlen, mint fájdalmas (hiszen kap a
beteg érzéstelenítőt), de - ma még sajnos - az egyetlen pontos és
megbízható diagnosztikus módszer a kezünkben. Segítségével nemcsak
vizsgálatot lehet végezni (azaz láthatóvá tenni a gyomor belső
felszínét), hanem bizonyos beavatkozásokat is (pl. vérzéscsillapítás,
szövettani mintavétel).
A kevésbé kellemetlen, kontrasztanyag-ivásos gyomorröntgennel már
csak a nagyobb és főleg a környezet felé terjedő daganatok mutathatók
ki. Az UH, a CT és az MRI a daganat kiterjedtségének felmérésében
segítik az orvost. Ez azért fontos, mert ha a daganat már ráterjedt a
környezetére, vagy netán már távoli szervekre is adott áttétet,
elkerülhető egy felesleges hasi műtét (mely amúgy is csak ún. "feltáró,
felmérő műtét" lenne, hisz úgyis kiderülne a műtét folyamán, hogy a
daganat nem távolítható el teljesen) és altatás. Egy műtét pedig
köztudottan nagy megterhelés még egy egészséges szervezet számára is,
nemhogy egy daganattal is küzdő, egyre rosszabb általános állapotba
kerülő betegnek!
Japánban, ahol a gyomorrák még ma is igen gyakori (sőt, mint
említettem még ma is a vezető rák-halálok) időszakos (1-3 évenkénti)
endoscopos szűréseket is végeznek e diagnózis kizárására, illetve e
betegség minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálására. Ez azért
fontos, mert minél kisebb a daganat kiterjedtsége (főleg a környezet
felé), annál nagyobb a végleges és teljes gyógyulás esélye a műtétnek.
Kezelés
A főszerep a műtété! Minél teljesebb (szaknyelven
radikálisabb) egy műtét, annál nagyobb az esély a hosszabb túlélésre,
esetleg gyógyulásra is. Amennyiben a műtét nem volt teljes (akár a
gyanúja is elég ennek!), vagy esetleg a daganat kiterjedtsége miatt már
el sem végezhető, kemoterápiás (azaz sejtosztódás-gátló gyógyszeres)
kezelést kap, kaphat a beteg. A sugárterápia pontos szerepét még
vizsgálják (az eddigi eredmények és ajánlások szerint kemoterápiával
együtt érdemes adni = ez a kemo-radioterápia).
Sajnos a radikális sebészeti műtétek ellenére a betegek 50-70%-ában
visszatér a daganat néhány éven belül, és nagyrészük 5 éven belül
meghal!
A kemoterápia (a gyomorrák kemoszenzitív daganatnak számít)
hatása általában csak átmeneti, a túlélést még a legújabban felfedezett,
igen ígéretes cytostatikus (=sejtosztódást gátló) szerek is csak kb.
9-11 hónapra tudják kitolni.
Hasznos tudnivalók
Amennyiben bármilyen tünetet (vagy állapotváltozást, pl.
indokolatlan fogyást) észlelünk, mielőbb forduljunk szakorvoshoz, hogy a
még visszafordíthatót vissza is tudja az orvos fordítani! Korán
diagnosztizálva a bajt nagyobb eséllyel tudják az orvosok is segíteni a
teljes gyógyulást, illetve a minél hosszabb és teljesebb értékű
túlélést.
Kockázati tényezők:
Ide tartoznak a gyomor különböző gyulladásos állapotai, a gyomorsav
nem megfelelő mértékű termelődése (legyen az akár túl sok, vagy túl
kevés!), a sok "füstölt" és "égetett" élelmiszer fogyasztása (a nyílt
tűzön való "grillezés" - az ún. "kerti party"- ami Magyarországon is
nagy divat lett!) és bizonyos szokások és életmódok is (pl. a dohányzás,
vagy Japánban a rizspálinka, a sake ivása).
Kapcsolódó hírek:
Köszvény
Májbetegségek tünetei
Gyomor- és nyombélfekély
Dr. Zacher Gábor felhívása