Az üröm egy erős illatú, pollenben gazdag növénynemzetség neve. Pollenje az egyik legerősebb allergén. Kevesebb pollent termel, mint a parlagfű, és azzal ellentétben nem képes kaszálás után további virágzásra. A fehér üröm, (Artemisia absinthium), hazánkban már a középkorban is elterjedt fűszer, és gyógynövény, magyar népi elnevezései: bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló, mesétfű. Az elterjedtebb fekete ürömhöz hasonlóan fűszernövényként használatos, elterjedési területe Európa és Észak-Afrika. A fészkesvirágzatúak családjába tartozik, évelő növény. Minden része illatos, és keserű ízű. Napos, száraz helyeken gyakori, főleg a dombvidékeken, utak mentén, kerítések mellett, emberi települések közelében, köves területeken. Aromás, keserűanyag-tartalmú drogként étvágytalanság esetén használják felnőtteknél. Epekiválasztást fokozó, és az epehólyag összehúzódását kiváltó hatással is rendelkezik, az epeürítést három-négyszeresére is növelheti. Idült hurutoknál és lomha bélmozgással egybekötött emésztetlenségnél az emésztés javítására használtatik, ezenkívül izgató szerként, nemkülönben némelykor váltóláz ellen vétetik igénybe.
A belőle nyert illóolaj görcsoldó, bélféregűző, gyógyszerek egyik alapanyaga. Külsőleg reuma elleni készítményekben használják. Gyomor-, és bélfekélyben szenvedő betegeknél káros hatású. Nagyobb adagban mérgezés léphet fel, melynek tünetei: hányás, erős hasmenés, vizelet-visszatartás, eszméletvesztés, görcsök.
Ebből a növényből készült a századforduló kedvenc „művészitala”, az abszint, ami könnyű kábító hatása miatt kedvelt volt egészen addig, míg be nem tiltották epileptikus görcsöket és általános elbutulást okozó hatása miatt.
Az ürömnek csak vizes vagy híg szesszel készített kivonata használható.
A töményebb szesz a tujont is kivonhatja, ez fejfájást, átmeneti tudatzavart, érzékcsalódást okozhat.