A mai világ legnagyobb egészségügyi terhét a szív- és érrendszeri betegségek jelentik és ennek a tehernek legalább a fele magas vérnyomás következménye. Egyik leghagyományosabb orvosi folyóirat, az angol Lancet közli a Nemzetközi Hipertónia Társaság erre vonatkozó vizsgálatának eredményeit.

A munkacsoport az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait értékelte és ennek alapján hozta nyilvánosságra, hogy az emelkedett vérnyomás évente világszerte 8 millió ember életét követeli. Hangsúlyozzák, hogy ezt már egy évtizeddel ezelőtt megjósolták a szakértők, de szinte semmi hivatalos lépés nem történt annak érdekében, hogy a tragikus következményeket legalább csökkenthessük.

Az igazi gond az, hogy ennek a halálozásnak jelentős része megelőzhető, késleltethető volna. Számítások szerint világunkban az agyi katasztrófáknak 54 százaléka, a szívbetegség-eredetű halálozásnak 47 százaléka írható a magas vérnyomás rovására. A megdöbbentő, új tények azt jelzik, hogy a megbetegedések kiváltképp azokban a fejlődő országokban jelentek meg, ahol eddig ilyen kérdésekkel nem kellett szembenézni.

Ázsia, Dél-Amerika, Afrika sok államában derült ki, hogy sokan szenvednek magasvérnyomás-betegségben és ezeknek nagy hányada semmiféle kezelést nem kap. Ez azért szomorú adat, mert miközben a reflektorfényben álló betegségek - például az AIDS - igen drága gyógyszerelését különféle pénzügyi támogatások útján igyekeznek mindenütt biztosítani, az olcsó vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel a betegek eredményes kezelése évente 1 amerikai dollárnyi költséggel megoldható volna.

A globális gondot fokozza, hogy a korai, jórészt elkerülhető agyi- és szívkatasztrófáknak több mint fele az aktív, 45-69 korosztályt érinti. A statisztikai értékelés során azt találták, hogy a magas vérnyomás okozta egészségügyi terhek 80 százaléka a szegény-, vagy gazdaságilag lassan fejlődő országokra esik.

A tudományos cikkhez csatlakozó szerkesztőségi tanulmány hangsúlyozza, hogy a szomorú helyzet az utóbbi területeken elsősorban a gyenge, rosszul szervezett egészségügyi ellátás következménye. Kiemelik, hogy sokat segítene a nem-gyógyszeres, életviteli változtatások széleskörű elterjesztése.

Az egészségesebb életmód alapvető része volna a konyhasófogyasztás csökkentése. Az iparilag fejlett országok táplálkozásában a bevitt só 80 százaléka a készen vásárolt élelmiszerekből származik, tehát az élelmiszeripar igen sokat tehetne a társadalom egészsége érdekében.

A szakemberek már évekkel ezelőtt kiszámolták, hogy az Egyesült Királyságban a magas vérnyomás mintegy 800 millió angol font (250 milliárd Ft.) egészségügyi költséget jelent és mivel a gyorsétkezőláncok és konzervgyárak, ígéretük ellenére túlsózzák az ennivalókat, ideje volna bevezetni az ajánlásokat nem követő élelmiszeripari cégek ellen a sóadót.