Származása: Keleti mediterrán terület, vagy a Nyugat-Ázsia. A növény a Földközi-tenger környékén őshonos, már az ókori egyiptomiak is használták. Mára szinte az egész világon elterjedt, hazánkban is termesztik, bár meglehetősen igényes növény, ezért kiskertekben nagyon ritkán marad meg. Törökország jelenleg is nagyon fontos termelője, de a jobb minőségű magok Spanyolországból származnak. A távol-keleti konyhákban (India, Irán, Indonézia) nem tesznek különbséget az ánizs és az édeskömény között. Emiatt általában mindkettőnek ugyanazt a nevet szokták adni. A Fülöp-szigeteken a csillagánizs a népszerű fűszerféleség, és szintén ánizsnak nevezik. A nyugati konyhaművészetben az ánizst jobbára csak kenyérféleségekben és süteményekben használják, ritkán gyümölcskenyereket ízesítenek vele. Kis mennyiségben szerepelhet még olyan fűszerkeverékekben, melyeket virslikhez, illetve pörköltekhez adhatunk. A legfontosabb felhasználása azonban az ánizs ízesítésű likőrökben történik, mint amilyenek a raki, ouzo, és a pernod. Keleten az ánizs kevésbé ismert növény, az édeskömény és a csillagánizs az, amelyhez könnyen hozzájuthatnak. Az ánizzsal esetleg helyettesíthetjük az édesköményt az észak-indiai receptekben.
Pimpinella anisum, egynyári lágyszárú növény, mely a petrezselyemfélék családjába tartozik (ernyősvirágzatúak - Apiaceae), melyet főképpen terméséért termesztenek, melyet ánizsmagnak neveznek, melynek íze igazi édesgyökérére emlékeztet. Apró, sárgásfehér virágai laza ernyővirágzatot képeznek. A termése, vagy magja majdnem tojásdad alakú, kb. 3,5 mm (0,12 inch) hosszú és 5 hosszirányú végigfutó barázda található rajta. Az ánizs magjának édeskés, édesgyökérre emlékeztető aromája van és a petrezselyemfélék családjába tartozó lassan növekvő egynyári növény. A magot kora tavasszal elvetve kb. 3 láb (kevesebb, mint 1 méter) magas növénykévé fejlődik. A csoportosan álló fehér virágai körülbelül 3 hónappal az ültetés után jelennek meg, és a magokat további 1 hónap múltán gyűjthetjük be. A magokat kicsépelik, majd a levegőn megszárítják. A leszedéskor a magvak világos zöldes színűek, sarló alakúak és kb. 1/5 inch hosszúak. Bár az ánizsmag íze félreismerhetetlenül az igazi édesgyökér ízére hasonlít, még sincs rokonságban azzal az európai növénnyel, melynek a gyökere az édesgyökérlevet szolgáltatja. Törökország, Spanyolország és Egyiptom az ánizsmag legfőbb termelői. Ezek közül a nagyobb méretű, ízesebb spanyol ánizsmag számít a legjobbnak.
Hatóanyag: illóolaj (anetol,metil-kavikol, ánizsaldehid, ánizsketon, ánizssav), zsírolaj, fehérje, cukor. Rendkívül sokféle gyógyhatása ismert: jó hatással van az emésztőrendszerre, tisztítja a vért, erősíti az idegeket, használható epebántalmak esetén, szélhajtóként is. Hatóanyagaik javítják az étvágyat, fertőtlenítenek, oldják a váladékot, jó görcsoldók. Légutakban elősegíti a váladék kiürülését, ezért főként asztmásoknak javallt. Kellemes aromája miatt gyakran íz javítóként adják egyes gyógy készítményekhez. A gyermekgyógyászat számára nélkülözhetetlen szélhajtó.