Glioblastoma multiforme
Az idegrendszer legrosszindulatúbb tumoros elváltozása. Leggyakrabban 35-55 éves kor között diagnosztizálják. Kiindulhat a halántéki (lobus temporalis) és a homloklebenyből (lobus frontalis) is, majd átterjedni képes az ellenoldali agyféltekébe is (pillangótumor). A tumor rendkívül gyorsan képes növekedni, hamar okoz nyomásfokozódást, sőt életveszélyes állapotot előidéző beékelődést is. Elhelyezkedésétől függően esetenként ugyan sebészileg eltávolítható, ám a komplex műtéti-, sugár- és gyógyszeres kezelés ellenére is igen hamar, rendszerint hónapok alatt kiújul, az egy évnél hosszabb túlélésre nagyon kicsi az esély.

Astrocytoma
Az agy idegszövetéből kiinduló tumor az agynak gyakorlatilag bármelyik részében megjelenhet, gyakrabban a halántéki és a homloklebenyben mutatható ki. Különösebb életkorbeli sajátossága nincs, az átlagosnál valamivel nagyobb arányban fordul elő a 45-55 éves korosztályban. Lassabban növekszik mint a glioblastoma multiforme, így rendszerint később is produkál panaszokat. Az első tünete gyakran az epilepsziás roham. A daganat általában beszűri (infiltrálja) a környezetét, emiatt sebészileg ritkán lehetséges az eltávolítása, a tumor a sugárkezelésre és a kemoterápiára is kevésbé érzékeny. Az astrocytoma egyik altípusa (anaplasticus astrocytoma) fokozatosan átalakulhat glioblastoma multiforme betegséggé. A astrocytoma átlagos túlélési idejét megfelelő, az adott betegnél hatékonynak bizonyuló terápiák esetében a szakirodalom 3-5 évben jelöli meg.

Oligodendroglioma
Legsűrűbben 45-50 éves korban fordul elő. Szövettanilag jóindulatú daganatnak számít (rosszindulatú formája az oligodendroglioblastoma), ám gyakran beszűri a környezetét, emiatt teljes egészében nagyon ritkán távolítható el. Ebből következően kiújulása ugyancsak borítékolható, ám a klinikai gyakorlatban fellelhetők olyan esetek is, amikor többszöri operációval a betegnek 15-20 éves túlélést is tudtak biztosítani az orvosok.

Ependymoma
A szövettanilag jóindulatúnak számító tumor az agykamrában ritkábban, a gerincvelőben gyakrabban fordul elő. Viszonylag lassan növekszik, panaszokat a tumor által a környezetére gyakorolt nyomás fokozódásával vált ki, az agyban keringési zavarokat, a gerincvelőben terjedve akár bénulást is okozhat. Sebészileg ritkán távolítható el, a sugárkezelésre kevéssé reagál, ám kemoterápiával akár több évig is kordában tartható betegség. Szövettanilag rosszindulatú formája az ependymoblastoma.