ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL

ORVOSI ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL hírei

A csendes gyilkos

14 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

A magas vérnyomás (hipertónia) egyike a legelterjedtebb népbetegségeknek, hiszen a felnőtt lakosság 20-25%-át érinti. Úgy is szokták hívni ezt a betegséget, hogy "csendes gyilkos", mert sokáig nem okoz tüneteket.

Egyes felmérések szerint az érintettek 1/3-a, vagy közel fele nem is tud róla. A panaszok megjelenése sokszor már azt jelenti, hogy egyik, vagy akár több szerv vérkeringése (pl. fejfájás esetén az agyi keringés, szívtáji fájdalom esetén a koszorúér keringés) is károsodott.

Mindkét érték fontos

A magasvérnyomás-betegséget (a hipertóniát) a szisztolés és/vagy a diasztolés vérnyomás váltakozóan jelentkező vagy állandó emelkedése jelzi. A betegség megállapításának feltétele, hogy két vagy több vérnyomás-mérés átlaga elérje vagy meghaladja diasztolés nyomás esetén a 90 Hgmm-t, szisztolés nyomás esetén a 140 Hgmm-t. Hosszútávon a hipertónia növeli a vérzéssel és a trombózissal járó agyi történések, a retina-elváltozás, koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, az érszűkület, és a veseelégtelenség előfordulási gyakoriságát. A mért vérnyomásértékek az egészen alacsonyaktól, pl. 100/70 Hgmm-től egészen a magasakig (200/120 Hgmm) előfordulhatnak, a 120/80 Hgmm átlagosnak mondható. Az ön-vérnyomásmérés normálértékének felső határa 135/85 Hgmm, az orvosok már ennél az értéknél is bizonyos életmódbeli változtatásokat javasolnak. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi állapotban, nem szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között két mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm. A magas vérnyomást, a hipertóniát, több tényező együttes hatása alakítja ki. Esszenciális hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka.

Az egészségtelen életvitel hajlamosít rá Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben - a megnövekedett folyadékbevitel miatt - fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Egy-két csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen. Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A másodlagos hipertónia legfontosabb típusai: renovaszkuláris, illetve a veseszövet károsodása folytán létrejött, belső elválasztású mirigyek betegségeiben kialakuló (Cushing-kór, feokromocitóma, cukorbetegség, hipofízis- vagy pajzsmirigybetegség), terhességhez kapcsolódó vagy neurológiai kórképekben fellépő hipertónia. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.

Sokáig lappangó tünetek A legtöbb emberben a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, annak ellenére, hogy bizonyos tüneteket, így például a fejfájást, az orrvérzést, a szédülést, a kipirult arcot és a fáradtságot sokan, tévesen, a magasvérnyomás-betegségnek tulajdonítanak. Ezek a tünetek azonban a hipertóniánál csak ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő, mint normális vérnyomás esetén.
A magasvérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül fény rá, hogy a szisztolés vagy a diasztolés (vagy mindkettő) vérnyomás értéke növekszik. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak.
Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik. Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a véres vizelet, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal. A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő.
Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása. A másodlagos hipertóniák leggyakoribb oka valamilyen vesebetegség, pl. a policisztás vesebetegség: ilyenkor a vesék megnagyobbodása kimutatható.
A hosszabb időn át fennálló, jelentősen emelkedett vérnyomás károsítja az erek falának belső rétegét, ami a sérült érfalban finom lerakódáshoz, helyi vizenyőhöz és vérrög keletkezéséhez vezethet. A tünetek és szövődmények attól függően változhatnak, hogy mely szerveket érinti a folyamat elsősorban.

Címkék: orvosí hírek

Kapcsolódó hírek:

Köszvény

Májbetegségek tünetei

Gyomor- és nyombélfekély

Dr. Zacher Gábor felhívása

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: