Rendkívül gyors ütemben terjed Németországban egy bélbaktérium okozta fertőzés. A betegek száma már meghaladja a hétszázat, közülük százötvenen életveszélyes állapotban vannak, és már négy haláleset is előfordult. Itthon az ilyen jellegű baktériumfertőzések száma még nem emelkedett meg, de a magyar hatóságok is számolnak azzal, hogy a német járvány átlépi a határokat.

A német hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy fordítsanak különös figyelmet a nyers paradicsom, a fejes saláta és az uborka alapos megtisztítására, különösen, ha azok Észak-Németországból származnak. A Robert Koch Intézet által végzett elemzések első eredményei alapján ugyanis nagy valószínűséggel ezek a zöldségek a felelősek az E. coli baktérium veszélyes típusa, az EHEC okozta járvány kitöréséért (a részleteket lásd a korábbi információknál). Lehetséges, hogy helytelen trágyázás miatt fertőződtek ezek a zöldségek.

A németországi zöldség- és gyümölcskereskedők szövetsége viszont visszautasítja a Robert Koch Intézet feltételezését. A szövetség kizárta, hogy a termelői által forgalmazott zöldségfélék lehetnek a fertőzés forrásai. Úgy vélekedett, hogy az általa megalapozatlannak tartott gyanú katasztrofális következményekkel járhat a kereskedők számára. A német parasztok szövetsége nem zárta ki, hogy a járványt nem németországi, hanem külföldről beérkezett termék okozza. Megfigyelők szerint mindez jól jelzi a kórokozóval kapcsolatos teljes tanácstalanságot, illetve bizonytalanságot.

Eddig körülbelül 700 megbetegedést regisztráltak, és hozzávetőlegesen 150 ember került súlyos állapotba az EHEC okozta hemolitikus urémiás szindróma (HUS) miatt. A legfrissebb statisztikák szerint négy haláleset hozható a fertőzéssel összefüggésbe.

Magyarországon egyelőre nem tapasztaltak a német járvánnyal összefüggő megbetegedéseket.

Szerdai információk

A május közepén kezdődött németországi járványban a fertőzöttek száma már meghaladja az ötszázat, közülük csaknem százan életveszélyes állapotban vannak. Egy idősebb nő bizonyítottan a fertőzés következtében halt meg, és valószínűleg két fiatalabb nő halálát is a veszélyes baktérium okozta.

Az Escherichia coli (E. coli) bélbaktérium egyik típusának számító EHEC-baktérium nem először ütötte fel a fejét Németországban, ám a mostani járvány minden korábbinál agresszívebb és gyorsabban terjed, ezért a hatóságok arra gyanakszanak, hogy a baktérium egy ritka típusáról vagy egy új mutációjáról van szó. Szokatlan az is, hogy míg az elmúlt években a járvány elsősorban gyermekeket sújtott, most elsősorban felnőtt nők fertőződtek meg.

Hasonló tünetekkel járó megbetgedésekről számoltak be Nagy-Britanniában is. Az Independent napilap cikke szerint egy általános iskola diákjai betegedtek meg, az esetek hátterében valószínűleg ugyanaz a baktériumtípus áll, mint Németországban.

Magyarországon nincs járvány

"Magyarországon 1985 óta figyeljük az ilyen jellegű fertőzéseket, és évről évre akad is néhány eset, de ezek szórványos fertőzések, a kiterjedt járvány szintet soha nem érték el. Találkoztunk már nyers tej, illetve nem megfelelően hőkezelt hamburger fogyasztásával összefüggő fertőzéssel is" - mondta el az [origo]-nak dr. Herpay Mária, az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai Osztályának vezetője, a Nemzeti Referencialaboratórium vezetője. Szerinte megvan rá az esély, hogy a német járvány átlépi a határokat, vagy az utazók révén, vagy - ha  bizonyos élelmiszerhez kötődik -  a fertőzött termék  importja révén.

Egyelőre azonban az ilyen jellegű fertőzések száma nem ugrott meg Magyarországon. Mindenesetre az ÁNTSZ felhívja a figyelmet, hogy azok esetében, akik az elmúlt két hétben Németországban jártak és hasonló tüneteket észlelve megbetegedtek, felmerülhet ennek a betegségnek a gyanúja is.

Óvintézkedéseket ajánlanak

A német szakemberek nagy erőkkel próbálják meghatározni a járvány forrását. A Német Belgyógyászati Társaság arra figyelmeztette a lakosságot, hogy legyen elővigyázatos a frissen vásárolt gyümölcsökkel, zöldségekkel, a legjobb, ha az elkövetkező napokban száműzi étrendjéből a nyers ételeket, a paprikát, az uborkát, illetve a gyökérzöldségeket (retket, zellert, sárgarépát, fehérrépát, céklát), de legalábbis alaposan megmossa azokat fogyasztás előtt.

A Német Belgyógyászati Társaság a gyerekes szülőknek azt ajánlja, hogy ha gyermekük óvodája valamilyen nagy központi konyháról kapja az ételt, amelynek higiéniai körülményeiről nincs információjuk, biztonságosabb, ha átmenetileg maguk csomagolnak a gyereknek élelmet - írja a Spiegel Online. Az ajánlások szerint a megelőzéshez hozzátartozik a napi többszöri alapos, szappanos, meleg vizes kézmosás is.

A Német Nőgyógyászok és Szülészek Társasága a várandósoknak azt tanácsolja, hogy kerüljék a nyers húst és a nyers tejből készült termékeket is, mivel a baktériumfertőzés nagyon súlyos hasmenéshez és veseelégtelenséghez vezethet, ami megnöveli a koraszülés kockázatát.

A szakemberek továbbá hangsúlyozzák, hogy a nyers hússal való érintkezés után nagyon fontos a kézmosás, valamint a vágódeszkák alapos elmosogatása, illetve a konyharuhák és a törülközők legalább 60 fokon történő mosása.

Ugyanakkor Ilse Aigner német fogyasztóvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy a zöldségekről-gyümölcsökről senkinek nem kell lemondania, de ajánlott meghámozni vagy legalább alaposan megmosni őket.

Helytelenül trágyázott zöldség lehet a fertőzés forrása?

Az elsősorban véres hasmenéssel járó baktériumfertőzés a hatóságok szerint Észak-Németországban kezdődött. Azóta már továbbterjedt, és a 16 közül legkevesebb 10 tartományt érint.

Hogy mi váltotta ki a járványt, egyelőre továbbra is rejtély az egészségügyi hatóságok előtt. Szerda reggeli sajtóhírek szerint a fertőzés Schleswig-Holstein tartományból indult ki, és helytelenül trágyázott zöldség okozhatta.

Az EHEC-baktérium

Az ember és más melegvérű állatok bélrendszerében élő Escherichia coli (E. coli) baktérium legtöbb törzse ártalmatlan. Egyes típusai azonban, köztük az enterohaemorrhágiás E. coli (EHEC), olyan toxinokat termelnek, amelyek emberben súlyos bélrendszeri gyulladást (gastroenteritist) és vesekárosodást okozhatnak.

Tünetek

Az EHEC által okozott betegség jellemző tünetei a hasi görcsök és a hasmenés, amely esetenként véres is lehet, továbbá a fájdalmas székelés, a hányinger, a hányás és a láz. A lappangási időszak 3-8 nap.

A legtöbb beteg 10 napon belül meggyógyul, de ritka esetekben (főként kisgyerekekben és idősekben) a fertőzés életveszélyes állapothoz, úgynevezett hemolitikus urémiához vezethet. Ez a szindróma akut veseelégtelenséggel, a vörösvértestek szétesése miatti (hemolitikus) vérszegénységgel és a trombocitaszám csökkenésével jár. Felléphetnek neurológiai szövődmények, görcsök, szélütés és kóma is.

A fertőzés forrásai

A kórokozó a leggyakrabban fertőzött táplálékkal, például nyers vagy nem kellően megfőtt/átsült, illetve darált hússal, nem pasztörizált tejjel vagy gyümölcslével, szennyezett ivóvízzel kerül a szervezetbe. A felsoroltakon kívül okozhat fertőzést nem eléggé átsült hamburger, szalámi, joghurt és sajt fogyasztása, és több járványt okoztak már szennyezett gyümölcsök és zöldségek, különösen a csírák, a fejes saláta, a káposzta, amelyekre feltehetően az állati trágyával jut a kórokozó. A fertőzés forrása lehet szennyezett úszómedence vagy természetes víz is.

A fertőzés emberről emberre is terjedhet, a széklettel való érintkezés útján.  Az EHEC-baktériummal fertőzött felnőtt körülbelül egy hétig üríti a kórokozót, gyermekekben ez az időszak hosszabb lehet.

Kezelés

A terápia legfontosabb része a folyadékpótlás (rehidráció), lehetőleg szájon át adható rehidráló folyadékokkal, amelyek a víz mellett szőlőcukrot, nátrium- és kálium-kloridot, valamint nátrium-citricumot is tartalmaznak. Súlyos, hányással járó, kiszáradással fenyegető esetekben intravénás folyadékpótlásra is szükség van.

Az orvostudomány mai álláspontja szerint fertőző gastroenteritis esetén nincs szükség koplalásra, de kerülendő a bélmozgást serkentő ételek és italok (pl. tejtermékek, alkoholos és koffeintartalmú italok) fogyasztása. Ugyanakkor kifejezetten ellenjavallt a bélmozgást csökkentő szerek alkalmazása, mert ez a kórokozó és a gyulladásos folyamat terjedését segíti elő. Súlyosságtól függően szükség lehet antibiotikumkezelésre, amelyet azonban - az eddigi tapasztalatok szerint - a megbetegedés első három napjában meg kell kezdeni. Minden egyéb esetben ellenjavallt az antibiotikus kezelés a verocitotoxint termelő Escherichia coli baktérium okozta fertőzés esetében. 

Óvintézkedések a baktériumfertőzés elkerülésére

A darált húst és az abból készült ételeket (fasírtot, hamburgert) mindig alaposan süssük át!

A nyers húst mindig különítsük el a többi élelmiszertől, a feldolgozásához használt eszközöket nagyon alaposan mossuk el, és jól mossunk kezet!

Ne igyunk pasztőrözetlen (vagy forralatlan) tejet és frissen facsart gyümölcslevet!

A gyümölcsöket és zöldségeket alaposan mossuk meg, különösen, ha nyersen fogyasztjuk őket! Az öt éven aluli gyermekek, a legyengült immunrendszerű betegek kerüljék a csírák fogyasztását!

Gondosan mossunk kezet a vécé használata, illetve pelenkázás után! Akinek hasmenése van, ne menjen uszodába vagy strandra, ne fürödjön együtt másokkal, és lehetőleg ne készítsen ételt mások számára!