Az alkoholra is igaz: kismértékben gyógyszer,
nagymértékben méreg. Egy kevés alkohol több kimutatás szerint képes a
"jó" koleszterin (HDL) mennyiségét a vérben megemelni, ami kedvező az
erek számára. A vörösbor vastartalma jótékonyan hat a vérképzésre.
Hatások és következmények
A mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ennek következményei ma
Magyarországon sajnos igen súlyos gondot jelentenek. Hozzávetőlegesen
minden tizedik ember alkoholproblémával küzd. Azonban társadalmilag
teljesen elfogadott a kulturált, mértéket tartó alkoholfogyasztás,
hiszen ez bizonyos mértékig kellemes, sőt a kiváló minőségű italok
gasztronómiai élménnyel gazdagíthatják az embert. Számos alkalmat
biztosítunk magunknak arra, hogy ezt ki is élvezhessük: legyen az
társasági összejövetel, ajándékozás vagy ünnep. A kérdés az, hogy hol a
határ, vagyis mikor jelent már betegséget az italfogyasztás. Ennek
megítélése nem is olyan egyszerű feladat. Mindenekelőtt tekintsünk át
néhány fontos tudnivalót az alkoholról.
A különböző szeszes italok etil-alkohol-tartalma változó: a sörök
általában 3-6, a borok 9-16, a vermut 15-20, a likőrök 20-25, a tömény
italok 35-55 százalékban tartalmaznak alkoholt. Ezenkívül az italok kis
mennyiségben, de tartalmaznak ún. kozmaolajokat (amilalkohol,
kapronsav), melyek befolyásolják az elfogyasztott ital részegítő
hatását, ill. a másnaposság mértékét. Az alkohol mintegy 10 százaléka a
gyomorból, a többi a vékonybélből szívódik fel. Ebből következik, hogy a
gyomor teltsége, ill. ürülésének sebessége meghatározza a felszívódás
ütemét. A gyomor tartalma viszont a felszívódás mennyiségét határozza
meg. Ismeretes, hogy zsírokban, fehérjében gazdag étkezések alkalmával a
felszívódó alkohol mennyisége csökken. A vér alkoholkoncentrációja a
csúcsértéket 45-60 perc múlva éri el, az előbb elmondottaktól függően.
Az alkohol 90 százaléka a májban bomlik le, 10 százaléka a vesén és a
tüdőn keresztül változatlan formában hagyja el a szervezetet. A máj
alkoholbontó képessége kb. 0,15 ezrelék óránként, de ez függ az
elfogyasztott mennyiségtől is. Az alkohol bomlása során előbb
acetaldehid, majd ecetsav képződik, végül ez átalakul szén-dioxiddá és
vízzé. Az
acet-aldehid mérgező hatású.

Az
alkohol közvetlen hatása egyrészt egyedi sajátságoktól - a máj
állapota, enzimkészlete -, ill. a vérkoncentráció mértékétől függ:
először kellemes, eufórikus hatás jelentkezik nyugalommal, gátlások
oldódásával, majd beszédkésztetés, később a kritikai készség zavara és a
koncentráció csökkenése figyelhető meg. Ez 0,3 ezrelék fölött
észlelhető. 0,8-1,2 ezrelék már az ittasság fázisa, ekkor a térlátás,
egyensúly, helyérzékelés zavara kezd kibontakozni. 1,2-1,6 ezrelék táján
enyhe részegség mutatkozik: elkent beszéd, gátlástalansággal, megnyúlt
reakcióidővel, pontatlan érzékszervi észleléssel. A súlyos részegség 2,0
ezrelék környékén jelentkezik. Ekkor tompultság, depresszív hangulat
alakul ki. Az illető fokozatosan el-elalszik. Ezt követően tudatborulás,
később zavartság, kóma léphet fel.
Az alkohol rendszeres fogyasztása önmagában még nem
alkoholizmus.
Akkor minősül annak, ha a rendszeres alkoholfogyasztás testi, lelki és
szociális tünetei kezdenek kibontakozni. A még biztonságos, elfogadható
ivás felső határa férfiaknál 21 egység/hét (1 egység = 10 ml alkohol = 1
pohár sör = 1dl bor = 3 cl tömény ital), nőknél 14 egység/hét (a nők
érzékenyebbek az alkoholra), amennyiben legalább két teljesen
alkoholmentes nap is előfordul. A mértéktelen alkoholfogyasztás az egész
szervezetet károsítja.
Jellegzetes az alkoholbeteg vöröses arca, borvirágos orra. Tenyere vörösesen elszíneződhet,
bőre
száraz, rugalmatlan, ráncos. Koránál jóval idősebbnek tűnik. Fogazata
elhanyagolt, lehelete kellemetlen, idült gyomor-bélrendszeri zavarai
vannak: étvágytalanság,
fogyás,
reggeli hányinger, hányás, gyomorfájdalom, táplálkozásbeli hiányosságok
miatti betegségek léphetnek fel. Rendkívül fontos megemlíteni az
alkohol okozta magzatkárosodást, a máj-, a
hasnyálmirigy-, szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri elváltozásokat.
A máj elváltozása először a máj megnagyobbodásával jár (zsíros
elfajulás), későbbiekben a máj zsugorodik (májcirrhosis), ekkor már
visszafordíthatatlanul károsodott a szerv. Ebben a stádiumban a betegek
nyelőcsövében már kitágult vénás hálózatot lehet találni, melyből
nemegyszer halálos mérvű vérzés támadhat. Ez az egyik leggyakoribb
halálok. Jellemző lehet még a beteg bőrének és szemének sárgás
elszíneződése, ami szintén a máj károsodását mutatja. A beteg hasa
megnőhet a hasüregében felszaporodott víz miatt. Ha a máj felmondja a
szolgálatot, akkor jelentkezik a májkóma, amely szintén halálhoz
vezethet. Ilyenkor a
méregtelenítési funkció elégtelen, és toxikus anyagok gyűlnek fel a szervezetben.
A hasnyálmirigy károsodására a súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozás utal.
A szívet szintén károsítja az alkohol, ami
szívelégtelenséghez, ritmuszavarokhoz vezethet. Magas
vérnyomás betegség szintén kialakulhat hosszas alkoholfogyasztás során.
Az idegrendszeri elváltozások a következőkben állnak: különböző érzészavarok a
végtagokon,
kézremegés, elbutulás. Jellegzetes az alkoholos állapotban vagy utána
jelentkező görcsös állapot. Az egyik legrettegettebb tünetcsoport a
delirium tremens. Ez tulajdonképpen az alkoholos állapotban, de
gyakrabban 5-8 nappal az ivás abbahagyása után jelentkezik.
Tudatzavarral, tömeges érzékcsalódásokkal (rovarok, fehér egerek vélt
látása, érzése), kifejezett reszketéssel járó, akár halállal is végződő
állapot.
Tudni kell, hogy az alkohol a méhlepényen keresztül a magzatot is
károsíthatja. Alkoholt fogyasztó terhes nők gyermekei sorvadtak,
szellemileg visszamaradottak lehetnek.
Fontos megemlíteni, hogy az alkoholizmus kérdése Magyarországon az
egész társadalmat érintő probléma, amelynek megoldására csak egy több
szinten kidolgozott és megvalósuló felvilágosító-, megelőző-,
gondozótevékenységgel van mód.
Kapcsolódó hírek:
Betegségek lelki okai
Az autizmus
Krónikus myeloid leukémia
Willms-tumor