Gyakori, rettegett, sokszor halállal végződő rendellenesség a szívinfarktus. Jó, ha ismered az előjeleit.

A szívinfarktust napjainkban mondhatjuk népbetegségnek is, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek között az első helyen szerepel, és sajnos sok esetben halálhoz vezet. Nyilvánvaló, hogy mindenki szeretné elkerülni a találkozást ezzel a betegséggel, de ez csak úgy lehetséges, ha feltérképezzük, hogyan védekezhetünk ellene, s melyek azok az előjelek, amelyeket időben felismerve elkerülhetjük kialakulását.

Hogyan alakul ki a szívinfarktus?

A folyamat akár éveken át is eltarthat, ugyanis az idők során a koszorúerekben lerakódott koleszterinplakkok eltömítik, beszűkítik az ereket, aminek következtében vérrög jöhet létre. A vérrög teljesen elzárja az eret, így oxigénhiány alakul ki, és szívizomsorvadás, szívinfarktus következik be. A korral a betegség kialakulásának valószínűsége nő. Persze vannak olyan kockázati tényezők, amelyek miatt a fiatalabbakra is veszélyt jelenthet, ilyenek például a dohányzás, a túlsúly, a cukorbetegség, a stressz, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a szívinfarktusra való hajlam, valamint a magas koleszterinszint.

Melyek az árulkodó jelek?

A mellkasi fájdalommal együtt fellépő jellegzetes tünetek a légszomj, fulladásérzés, hányinger, hányás, sápadtság, gyengeség, szédülés, verejtékezés. A mellkas közepén nyomás vagy éles fájdalom keletkezhet, amely átterjedhet a vállba és a karba, illetve a hasba vagy az állkapocsba. Amennyiben ezek közül az árulkodó jelek közül párat már tapasztaltál, érdemes azonnal orvoshoz fordulnod.

Egy statisztikai felmérés szerint Magyarországon minden második haláleset koszorúér-betegség miatt történik. Továbbá azt is megállapították, hogy a férfiaknál 50–54 év között nő meg hirtelen a szívinfarktus kockázata.

Miképpen védekezhetsz ellene?

A kockázati tényezők közül sajnos jó pár nem befolyásolható, néhány körülmény azonban rajtunk múlik.

Az infarktusban szenvedők 30 százalékának emelkedett a koleszterinszintje. Létezik „jó” koleszterin (HDL), illetve „rossz” koleszterin (LDL). Az LDL-koleszterin nagyban befolyásolhatja a betegség kialakulását, de ezt az egészséges táplálkozással viszonylag könnyen kiküszöbölhetjük.
A magas vérnyomás szintén kockázati tényezőként ismert, szinte megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. Ez a rizikófaktor is elkerülhető, ha a vérnyomást gyógyszerekkel sikerül jó értékre beállítani.

Napi 10 szál cigaretta elszívásával a kétszeresére emelkedhet a szívinfarktus kialakulásának kockázata, ugyanis a benne lévő nikotin, szén-dioxid, szén-monoxid a trombózis kialakulásában játszik nagy szerepet.

Az érelmeszesedés kockázatát nagyban fokozza még az elhízás. Érdekes tény azonban, hogy az „alma” típusú, vagyis a has és derék környéki elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte”, azaz a széles csípő típusú. Az elhízás egyik oka a mozgásszegény életmód, amely szintén közrejátszik a szívinfarktusban. A rendszeres testmozgás jótékony hatással van a vérnyomásra, csökkenti az elhízás kockázatát.

Végezetül fontos tudni, hogy leggyakrabban kombinációban jelentkeznek a tényezők, vagyis ha valaki elhízott és dohányzik, illetve magas a koleszterinszintje, nagy valószínűséggel számíthat a betegség kialakulására.