A népi gyógyászatban a kövirózsa az egyik legrégebben használt, elsősegélynyújtásra alkalmas növényünk, melyet gyakran neveznek még fülfűnek, kőrózsának és mennydörgőfűnek is. A növény fontossága igen régre tehető, mert a IX. században Nagy Károly utasítására minden háztetőre kövirózsát kellett ültetni, hogy megvédje az ott lakókat a villámlástól és a boszorkányságtól.

A kövirózsa a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó örökzöld pozsgás növény, melynek a leveleit használják fel gyógyászati célokra.

Fénnyel az Isten
öntözi a földet;
kannája ezüst
rózsája a hold.
Kannája alatt a 
locsolt fü legörbed...
Ideges fejed is
párnára hajolt.

Itasd, égi Kertész,
bolond virágomat:
hadd járja be lelkét
e béke-ár;
hadd legyen benne
minden gondolat
csöndes és gyengés
mint a holdsugár.

Ha holdat látok
látom Azt, aki régen
így beszélt: "Boldogok
a szelidek."
Suhan az égen:
körülötte kéken
szent felhőasszonyok
fátyla libeg...

Oh, felhők, égi
ápoló-szüzek!

Egy viharterhes éjszakán
sötét felhők királlyá tettek,
leszálltak hozzám gomolyogva
és hódolattal körülvettek.

E viharteljes éjjel óta
egyre jönnek a ködcsomók,
jön a sok újabb szürke felhő,
halk tisztelgés, sok furcsa bók.

S velem maradnak mindörökké,
beléjük merül homlokom,
ha könyvbe nézek, gépen írok,
vagy csilingel a telefon.

Felhő-ország lett az országom.
Ködbe veszett a világ képe.
Senki sem láthatja az arcom,
s én se nézek a más szemébe.

Bodorrózsa (növ., Cistus Tourn. Rhodocistus et Ladanium Spach, szuhar, cisztuszrózsa), a róla nevezett család cserjéi és félcserjéi szép nagy rózsa-alaku, gyürött, bodros szirmokkal, sok hímmel és sokmagvu tokgyümölccsel. Leginkább a mediterrán vidék növényei (50 faj). Több faja jó illatú gyantát termel.

Eddigi kutatások azt állapították meg, hogy a görög bodorrózsa vagy más nevén cistusz rózsa hatóanyagai gátolják a legtöbb ismert vírus szaporodását.

Most amikor mindenhonnan az influenzajárványról szóló híreket kapnak a szülők, sokan tanácstalanok, hogy vajon mit is tegyenek, és mikor forduljanak orvoshoz a kisgyermekkel.

Az influenzavírus nagyon változékony, könnyen terjedő kórokozó, amely cseppfertőzéssel jut a szervezetbe. A vírus kisebb változási (drift) gyakrabban, jelentősebb változásai (shift) ritkábban -10-40 évente - következnek be. Utóbbiak létrejöttekor nagyobb járványok alakulnak ki, mert több a védettséget még nem szerzett ember.

ÉRDEMES  KIPRÓBÁLNI !!!


A HAGYMA

A cikk rövid fordítása: 1919-ben amikor az influenzajárvány megölt 40
millió embert, volt egy orvos (valószínű USA-ban),aki sok farmert
meglátogatott, hogy megpróbáljon segíteni, hogy a járvány ne terjedjen
tovább. Egyszer egy családhoz érkezett, és csodálkozott, hogy mindenki
egészséges. A feleség közölte, hogy egy edényben hámozatlan hagymát
tartanak a szobában. Az orvos nem akarta elhinni, és kérte, hogy
megvizsgálhassa a hagymát mikroszkóppal.

Ellobbant villám
fáj a mély sötétben,
emlékek árnya
reszket a tavon,
Ophélia haja
villódzva úszik,
egy vízi pókot
lágy aranyba von.
Dalolj csak álmos,
mélyfekete csillag,
ki nem is látszol,
olyan messze vagy,
mint ezer éve
holtak éneke,
mint jégvirág,
mit finomujju fagy
rajzolt ezüst mesék
kisasszonyának
zöld ablakára.
Messze-messze dal,
elsüllyedt csónak,
nyájak csöngetése,
ódon pincékben
korhadt ravatal.
Dalolj, dalolj csak,
pokháló, zizegj,
surranj suhogva
nyirkos denevér,
dalolj agyamba
égi meleget
hamar kihült
bolond fekete vér.